Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)
2 5 dékhoz és építési tökéhez járulni nem tartozott, s hogy ezt egyedül alperes volt köteles adni, bizonyítottnak tekintendő, mivel alperes az erre vonatkozólag neki kinált főesküt el nem fogadta. Beismerte továbbá alperes, hogy felperes a munkálatokat megkezdette és két napig működött, tagadta azonban, hogy ö felperest a munka abbanhagyására felszólította volna. Minthogy pedig felperes erre vonatkozó állítását az alperes részére kinált és ez által elfogadott föesküvel ajánlkozott igazolni, ezt az esküt alperesnek oda ítélni kellett, s a mennyiben alperes ezt az esküt leteszi, bizonyítottnak kell venni, hogy felperes a munkát önként hagyta abban, s igy mint szerződésszegő, sem az elmaradt haszonra, sern az általa teljesített munkák értékének megtérítésére jogos igényt nem tarthatván, az épületanyagok értékének felére irányzott keresetével elutasítandó s a költségekben marasztalandó volt. Az eskü le nem tétele esetén azonban felperesnek az az állítása, hogy őt alperes a munkálatok abbanhagyására felszólította, igazolást nyervén, alperest, a ki maga sem állította, hogy felperest a munkától eltiltani oka lett volna, szerződésszegőnek kell tekinteni, mely esetben felperesnek elmaradt haszonkövetelésére jogos igénye van s miután alperes nem tagadta, hogy a leányiskola anyagai 700 frtot megértek és nem is állította, hogy azok természetben megvolnának, felperes részére az anyagok értékének feléből, vagyis 350 frtból 150 frtot és kamatait megítélni kellett. Alperes azt az állítását, hogy felperes az anyagokból 200 frt értékűt már el is vitt, a felperes részére kinált és ez által elfogadott föesküvel kivánta igazolni és e perben az kétségtelenné tétetett, hogy a felperes 15 forint értékű épületanyagot tényleg elvitt. Az ez összegen és a fenébb megítélt 150 frton felüli még további 185 forint és kamata tehát az esetre volt felperes részére megítélhető, ha felperes a neki odaítélt főesküt leteszi arra, hogy az alperes részéről elvittnek bizonyítani kivánt épületanyagokat el nem vitte, mert ez esetben a 350 frtból csupán a felperes által beismert 15 frt anyagérték lesz levonásba hozható. Felperes az alperesi főeskü le- vagy le nem tétele esetén is csak részben leendvén nyertes, a költségek ebben az esetben kölcsönösen megszüntetendők voltak.