Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

257 sét meg nem támadta, a választmány utólag szintén jóváhagyta, arra nézve pedig, hogy ezen eljárás által a csődhitelezőknek bebizonyithatólag kár okoztatott volna, kellő adatok fen nem forognak, mindezeknél fogva a számadások ellen tett kifogásokat elvetni kellett. A szegedi kir. itélő tábla: A kir. törvényszék ítélete a tömeggondnoki számadásnak a választmány által történt jóvá­hagyására fektetett indokolása alapján helybenhagyatik. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbbfoku bíróságnak ítélete az elsőfokú bíróságnak 24098/90. sz. a. hozott végzésével és az ezt követő eljárással együtt hivatalból megsemmisíttetik és a csőd­választmánynak 24098/90. sz alatt beadott nyilatkozata egyszerűen a csődiratokhoz csatoltatni rendeltetik. Indokok: A csődtörvény 163. §-a értelmében a tömeggond­noki számadás jóváhagyása vagy kifogásolása a csődválasztmány s esetleg az uj tömeggondnok hatásköréhez tartozik, a kik a hitelezők és a közadós észrevételeit figyelembe venni kötelesek. Rendeli továbbá e szakasz, hogy ha a számadások felett, a 162. §. értelmében kitűzött csödbiztosi tárgyalásnál a számadások rende­zése békés uton nem sikerül, azok a csődbíróságnak bemutatan­dók, mely a kifogásolókat és a számadót jegyzőkönyvi tárgyalás utján meghallgatva, a netán szükséges bizonyítási eljárás után ítélet által határoz. A törvénynek ezen, továbbá a 157. §-ban foglalt rendelke­zéseiből, melyek a csődválasztmány hatáskörének a csődhitelezök­kel szemben való korlátozhatóságát szabályozzák, kétségtelen, hogy F. J. csődhitelezőnek a tömeggondnok számadásaira vonat­kozó észrevételeit a csődválasztmány oly értelemben, hogy azok felett nyilatkozni tartozott, figyelembe venni volt ugyan köteles, de a mennyiben az észrevételekben foglalt nehézményeket magáévá nem tette, hanem azok daczára már meghozott határozatához, vagyis, mint a fenforgó esetben történt, a számadások jóváhagyá­sához ragaszkodott, a midőn tehát kifogás az arra jogosítottak részéről nem tétetvén, a 163. §. értelmében a csődbíróság intéz­kedéseinek esete és szüksége fen nem forgott, az alsóbbfoku bíróságok nyilván a 163. §. ellenére jártak el, midőn a nevezett hitelező észrevételei felett a csődbíróság által szabályellenesen Döntvénytár uj folyam. XXXV. *7

Next

/
Oldalképek
Tartalom