Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

M5 Indokok: Jóllehet dr. Schwarczer Ottó, kinek gyógyintézetében Ray Lajos gondnokság alá helyeztetni kért elmebajos gyógykezeltetett, a kir. törvényszékhez beadott jelentésében oda nyilatkozott, hogy nevezett Ray Lajos intézetét 1889 aug. 25-én elmebetegségéből javultan hagyta el, s jóllehet a szintén kihallgatott oldalrokonok mindhárman oda nyilatkoztak, hogy testvérük Ray Lajos gondnokság alá helyezését, a mennyiben a viszonyokat ismerik, szükségesnek nem tartják, a gondnokság alá helyezést mégis el kellett rendelni: mert ama vélemény, mely az első vizsgálatot teljesített dr. Niedermann Gyula és dr. Bolyó Károly elmeorvosok a Ray Lajos elmebeli állapotáról az 1889 aug. 17-én felvett vizsgálati jegyzőkönyvben kifejezést adtak, a kir. törvényszék rendeletéből ujabb megfigyelésre felhívott dr. Konrád Dávid és dr. Veress Menyhért orvosok által kétségtelenül meg lett állapítva s igazoltatott utóbbi szakértői nyilatkozatokban, hogy Ray Lajos hüdéses butaságban szenvedő, s ezért őt önrendelkezési képességgel nem bírónak jelentették ki. (1892 aug. 23-án 9094. sz. a.) A debreczeni kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helyhenhagyja. (1892 okt. 31. 6407. sz. a.) A m. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik és Ray Lajosnak gondnokság alá helyezése ezúttal mellőztetik. Indokok: A jelen eljárás a gondnokság alá helyezés kérdésében követendő bírósági eljárás tárgyában 3265. sz. a. kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 35. §. alapján hivatalból és annak következtében rendeltetett el, mert Ray Lajos a Schwarczerféle gyógyintézetbe, mint elmebeteg vétetett fel. Tekintve azonban, hogy az idézett 35. §-ban azokra nézve, kik az ezen szakaszban megjelölt valamely kórházba, vagy gyógyintézetbe, mint elmebetegek vétettek fel, azon kivételes intézkedés foglaltatik, hogy a gondnokság alá helyezési eljárás hivatalból eszközlendő, az ilyen tekintet alá nem eső elmebetegek pedig csak azon esetre helyeztethetők gondnokság alá, ha azt az emiitett miniszteri rendelet 29. §-ában felsoroltak valamelyike kéri, okszerűen következik, hogy azon esetre, ha az illető egyén a gondnokság alá helyezésnek kimondása előtt a gyógyintézetből