Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

202 ugyanis, melynek, igazságait a büntető jogászat csupán átveszi, a nélkül, hogy azok felfedezésével és az e körüli buvárlatokkal foglalkozhatnék, régen felismerésre jutatta azon tapasztalati thesist, hogy a cselekmények, k ilönösen a büntetendő cselekmények valódi motívuma, a cselekvő személy akarata ellenére — egy más ember által — tehát a biró által is, teljes biztossággal alig, vagy sohasem állapitható meg. Ennek tudata vezette a criminalistikát, a midőn a cselekmény motívumát kiküszöbölte a büntetendő cselekmények ismérvei közül. Mi volt motivuma Pintér Józsefnek, hogy iskolai oktatásban részesültsége daczára is oly könnyen engedett bátyja bűnös felhívásának ? Lelkülete volt-e gonosz hajlamokkal eltelve, ugy hogy azoknak egyszerű megérintése elegendő volt, tettre gerjeszteni a lelkében szunnyadó rossz ösztönöket? Avagy akár g>enge elméjüségböl, akár tompa megszokoítságból annyira állott bátyjának hatalma alatt, hogy ennek akarata, a mint hasonló jelenséget az élet gyakran felmutat, a nélkül, hogy feltétlen ura lett volna elhatározásának, mégis a gondolat tunyasága, az ész energiájának gyengesége folytán rendszerint döntő súlyt képezett cselekedetei szabad elhatározásában ? Mindez nem képezi a beszámítható állapotban volt vádlott bűnössége megállapításánál megoldandó kérdést; mind ennek akár az, akár amaz, akár igenlő, akár nemleges megfejtése nem teszi valószínűtlenné, nem teszi ateljesen elfogadhatlanná*, sőt meg sem gyengíti, de nem is érinti a vádlott bűnössége mellett bizonyító számos adatokat, s ezek között ennek saját bevallását. A kir. ítélő tábla Ítélete indokaiban, a kérdéses tételekre vonatkozólag használt «valószínűtlenség*, «hihetetlenség», «elfogadhatlanság» mellett nem szól egyetlen egy erősítő támpont sem; a tételek, melyek ezen minősítő megjelölések alatt a kir. itélő tábla által felhozatnak, logikai értelmük szerint pusztán abstract «képzeleti lehetőségét* fejezik ki annak, hogy a dolog talán másként történhetett, de az ily ideális kétely sohasem szakítja szét és nem gyöngítheti meg a bizonyítékok azon erősen összefüggő logikai lánczolatát, mely Balázs János kétségtelen megölésének tettesei és a gyilkosságban való közreműködők felismerésénél és meghatározásánál egyenesen a vádlottakra utal, és a jelenségek sorának erejével ezeket mutatja a bűn-