Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

135 Minthogy azonban alperes azt nem tette, az árunak a 2. a. szerint később 1889 május 14-én hatóságilag elrendelt megsemmisítése felperes hátrányára szintén nem szolgálhat, hanem az az árut kifogás nélkül átvett alperesnek kárára és veszélyére történt. Az előadottak alapján az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával, alperest az általa megvett áru mennyiségileg nem kifogásolt vételárának s az azt tartalmazó hordók mennyiségileg nem kifogásolt értékének s nem kifogásolt késedelmi kamatoknak megfizetésére kötelezni kellett. A m. kir. Curia: A másodbirósági ítélet megváltoztatásával, az e.-b. Ítélete hagyatik helyben. * * * = Igen aggályos határozat, mely az illetéktelen összejátszásnak tág kaput nyithat. A kifogásával elkésett adós a községi elöljárósággal elkoboztatja az árut és az eladó ezzel elesnék, igényeitől. 41. A Btk. 311. §. szerint a sértett részére a megfelelő kártérítés lévén megítélendő, ennek mennyisége nem a tettes vagyoni viszonyaihoz, hanem az okozott kár miségéhez, illetőleg a sérülés súlyosságához mérve állapítandó meg. — Bizonyítási kérdések. (1893 február 8. 6342. sz. a.) A szegedi kir. törvényszék: Váradi György vádlottat a Fergulicza Mihály sérelmére elkövetett s a Btk. 301. §-ába ütköző s a szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek mondja ki s ezért a Btk. 302. §. alapján 1 évi börtönbüntetésre itéli, továbbá kötelezi vádlottat, hogy a Btk. 301. §. alapján sértettnek 103 frt 80 krt kártérítés czimén fizessen. Indokok: Sértett Fergulicza Mihály a vizsgálat adatai szerint azon panaszt emelte Váradi György ellen, hogy az 1890. évi márczius 7-én este 7 óra tájban, midőn a lakásával egy utczában levő boltból hazafelé tartott, s terhelttel, kivel ellenséges lábon