Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)
84 Végül a mi alperesek azon kérelmét illeti, hogy mint a tanúvallomások és a meghallgatott szakértők véleményei felett tett észrevételezéseikben előadták — az örökhagyó elmeállapotának tekintetében az orvosszakértők által adott vélemény felülvizsgálat végett az összes periratok kiadása mellett az 1890. évi XI. tcz. alapján szervezett igazságügyi orvosi tanácshoz áttétessék, alperesek ezen kérelmének helyt adni nem lehetett, mivel az idézett törvényczikk alapján kibocsájtott és 1890 július 22-én 25926/90. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 5. pontjában az iratok átküldése és illetve felülvélemény bekivánására nézve előirt feltételek jelen esetben nincsenek meg, de különben is az idézett törvényczikk polgári perekben alkalmazást nem nyer. (1892 július 9. 16056. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla : az elsőbiróság ítéletének azt a nem felebbezett részét, mely szerint özvegy ifj. báró Rudics Józsefnének az almási részleltár 796. tétele alatt felvett 1002 frt 56 krnyi követelése a szabadkai ingatlanok vételárából kifizetendő hagyatéki terhek körül kihagyatott, nem érinti, ellenben minden egyéb felebbezett részében helybenhagyja, de azzal a kiegészítéssel, hogy a szabadkai részleltár 41—55., 57—66. t. sz. alatt felvett és elárvereztetni rendelt ingatlanok vételárából az almási részleltár 794. t. a. Rudics Károly életjáradéka czimén tízszeres összegekben felvett 40,500 frtnyi teher fedezésére szolgáló 40.500 frtnyi összeg birói letétbe lesz helyezendő és abból amaz összegnek, mely az életjáradéki kötelezettség megszűntéig eme teher fedezésére fel nem használtatik, az elsőbirói Ítéletben megállapított részesülési arányban felperest megillető hányada ennek — a többi pedig — a mennyiben időközben a felperesen kivül mások törvényes öröklési jogot alperesek ellenében nem érvényesítenek, az alpereseknek lesz kiadandó és hogy az elárvereztetni rendelt ingatlanoknak elárvereztetését kérni a felperes jogosult. Indokok: Az 1868: LIV. tcz. 64. §-a szerint a felperes keresetében tartozik előadni a jogalapot és tényeket, melyekből követelését származtatja és a keresetében tartozik határozottan kifejezni a fő- és mellékkötelezettségeket, melyekben az alperest marasztaltatni kéri. A 68. §. szerint pedig a felperes kijavíthatja ugyan keresetét az ellenbeszéd előterjesztése előtt, de ennek