Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

56 József utasításának megfelelöleg járt el Kovács József kerülő,, midőn magánvádlónak a vadászterületre jött kutyáját lelőtte, annyival inkább, mert a tanú vallomása szerint magánvádló előzőleg levélben is felszólítva lett, hogy a Bárczay József vadászterületén ne vadászszon, mégis ennek ellenére Kovács József kerülő 1890 aug. 31-én magánvádlót a daróczi vadászterületen vadászaton érte, ugy Kovács József jogosan járt el, midőn ez alkalommal Dercsényi Miklós szabadon járó vadászkutyáját e területen lelőtte. Ezek alapján a további eljárást megszüntetni kellett. (1891 aug. 11. 3729. sz. a.) A kassai kir. itélő tábla: a kir. törvényszék végzését megváltoztatja s Kovács József vádlottat a Btk. 418. §-ába ütköző más ingó vagyon megsemmisítésének vétsége miatt vád alá helyezi. Indokok: Kovács József terheltnek abban a cselekményében ugyanis, a minek elkövetését önmaga is beismeri, hogy t. i. 1890 aug. 31-én a daróczi határban a Létai Menyhért földterületén Dercsényi Miklósnak kobór kutyáját meglőtte, a kir. itélő tábla azért ismerte fel a Btk. 418. §-ában meghatározott más ingó vagyona megrongálása vétségének jelenségeit, mert hogy a nevezett terhelt a kérdéses kutyát szándékosan lőtte meg, kitűnik a Schön Mihály tanú által is bizonyított abból a körülményből, hogy Dercsényi Miklósnak ugyanazon alkalommal előre megmondá, miként kutyáját meglövi, hogy pedig a terhelt eme tettet jogtalanul követte el, nyilvánvaló a vadászatról szóló 1881 : XX. tcz. megfelelő határozmányainak egybevetéséből ; mely törv. czikknek 14. §-a csupán a «kóbor», tehát gazdátlanul futkosó ebeket engedi meg elpusztítani, ellenben az olyan ebekre nézve, a melyeket, mint a jelen esetben történt, gazdáik visznek valamely tilos vadászati térre, a hivatkozott tcz. 32. §-a azt rendeli, hogy az ekként vadászati kihágást elkövető gazda 1 írttól 10 frtig terjedő pénzbüntetéssel büntettessék. Az ebnek elpusztítása tehát az ilyen esetben nincsen megengedve. De nem menti a nevezett terheltet szolgálatadó urának Bárczay Józsefnek állítólagos utasítása sem, mert oly utasítást, a mely törvénybe ütközik, a szolga urának parancsára sem köteles teljesíteni, a törvény nem tudásával pedig senki sem védekezhetik. Ezeknél fogva Kovács József terheltnek a fentebbiek szerint vád alá helyezése okszerű és jogos.