Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

323 szódott policialis actus behatása alatt íratott-e vagy sem ? az esküdtek által megoldandó kérdéseknek alkotó elemét nem képezi, hanem a törvényt alkalmazó bíróság mérlegelése alá tartozik, s ennélfogva ama kérdés feltételének megtagadása semmiségi okot nem képez; továbbá Kurzweil Géza az esküdtek határozatát mint azoknak «választottB főnöke irta alá, ugyanazt ö hirdette ki, ez ellen az esküdtek egyike sem szólalt fel, vádlott pedig semmivel sem támogatja azt azt állítását, hogy a fönökválasztás mellőztetett volna, miért is a nevezett esküdt az esküdtek főnökének tekintendő és eme semmiségi panaszpont megczáfoltnak veendő ; végül a semmiségi panasznak az az állítása, hogy az esküdtek határozata 18Q2. évi deczember hó 17-ről van keltezve, holott ez 18-án reggel i»/4 órakor hozatott, nem felel meg a valódi tényállásnak, a mennyiben a deczember 17-iki kelettel az akkor feltett kérdő pontok láttattak el. 94. Abban az esetben, ha a csődöt kérő hitelezőket a bíróság nem utasította előlegesen az eljárási költség fedezésére, ennek csak az a következménye, hogy csődvagyon hiánya esetében ők a tömeggondnok munkadijainak fizetésére nem kötelezhetők, de a csődnyitás folytán feltétlenül szükségessé vált készkiadást viselni tartoznak. (1892. szeptember 13. 874. sz. a.) A sátoralja-ujhelyi kir. törvényszék: Tekintettel arra, hogy a megjelent hitelezők a tömeggondnok abbeli állítását, hogy a csődtömeg semmi cselekvő értékkel nem bír: meg nem czáfolták, a Grosz Mór homonnai lakos, kereskedő ellen 1887. évi június 21-én 5249. szám alatt megnyitott csőd a csődtörvény 165. §-a értelmében ezennel — vagyonhiány miatt — hivatalból megszüntettetik. Tekintve továbbá, hogy a tömeggondnok mint ilyen, megbízatását a csődbíróságtól, a csődöt kérő hitelezők kérelme folytán kapta, ezen hitelezők érdekében járt el, azon körülmény 21*