Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

XX XLII. FEJEZET. A hivatali és ügyvédi büntettek és vétségek. Lap 68 A tettestársaság és a segités kérdése a vesztegetés bűncselekményénél. — Ha két egyén cselekvősége egy közösen megállapított akaratnak közös és együttes megvalósítását tünteti fel, ezen közösség által létrejött egységet nem szakíthatja meg azon tény, hogy magát a megvesztegetést képező külcselekedetet, a vesztegetésre szolgáló pénz átadását, egyedül egyik vádlott vitte véghez ... __. 226 70. Vesztegetés-. ... ... ... ... ... ... ... ._. ._. — 234 91. A selyemtenyésztési felügyelőségnél alkalmazásban levő egyén közhivatalnok és az e minőségében elkövetett sikkasztás hivatali sikkasztást képez... ... .__ ... ... ___ ... ... ... .... — 310 92. A Btk. 477. §-ában körülirt hivatali bűntett: elkövetve pénzügyőri közegek által. — A tettestársaság fenforog azon esetben is, ha a pénzügyőri főnök a vallomás kicsikarásánál maga kényszereszközt ugyan nem alkalmaz, de szavakkal biztatja alárendeltjeit a kinzásra. — Ommissio általi commissiv delictum. — Több ember kínzása anyagi halmazatot állapit meg ... ... ... ___ ... ... 314 Kihágási büntető törvénykönyv. 30. A Kbtk. 41. §-ában körülirt veszélyes fenyegetés csak akkor forog fen, ha a fenyegetés a bekövetkező veszély alapos félelmét képes volt a megfenyegetettben felébreszteni _._ ... ... ... ... ... 100 Sajtó-ügyek. 5. Az illetékesség tekintetében az az irányadó, hogy a nyomtatvány hol adatott ki, nem pedig az, hogy hol nyomatott ... _„ ___ 10 60 Hirlapban való abbeli fenyegetés, hogy ha az adós nem fizet, ki fog tétetni a neve és a fenyegetés beváltása: a sajtóbiróság hatáskörébe tartozó cselekményt képez .._ ... .__ ... ... ... 205 93. Az esküdtszéki tárgyalás nyilvánosságát nem korlátozza az a körülmény, hogy a hallgatósággal megtelt tárgyalási teremnek egyikajtaját, a be nem férő közönség zajongása miatt, az ajtónálló rövid időre elzárja. — Az a körülmény, hogy előzőleg hány szóváltás történt, az eljárás lényeges formáit nem érinti ... ... ... ... 322 Az uzsoratörvény. (1883: XXV. tcz.) 97. Az uzsora vétsége be van fejezve az által, ha valaki másnak könnyelműségét felhasználva, oly kikötések mellett hitelez, melyek a neki engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmasak, vagy oly