Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)
; iö7 ekkép az okiratot mással hamisiítatta volna, másrészről azonban saját beismerésével bizonyítva van, hogy az okirathamisitás tette: seivel előzetesen egyetértett és a hamis okirat értékesítését, illetve felhasználását a birtokivek megszerzésével szándékosan előmozdította, mely cselekménye nem a tettestársi, hanem a bünsegédi közreműködést állapítja meg. A büntetések meghatározásánál a kir. ítélő tábla mellőzte a nem létező eszmei bűnhalmazatra mint súlyosító körülményre való hivatkozást, és figyelemmel a magánokirathamisitás által tényleg okozott kár kisebb összegére, Grahovecz Koholi József és Németh Ferencz vádlottak fegyházbüntetését az ítélet rendelkező részében meghatározott mértékre szállította le, míg Nagy László vádlott irányában a fenforgó bűnhalmazatra való tekintettel az elsöbiróságilag kiszabott büntetéseket az enyhébb minősítés daczára is megfelelőknek találta. Egyebekben az elsőbirósági ítélet indokait a kir. itélő tábla elfogadta. (1892. évi június 13. 1631. szám alatt.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a Btk. 401. §-ában kifejezett fogalmi meghatározás szerint a magánokirathamisitás már létrejön és be is van fejezve az által, ha valamely hamis vagy meghamisított magánokirat arra használtatik, hogy az által valamely kötelezettség vagy jog létezése, megszűnte vagy megváltoztatása bizonyittassék; tekintve továbbá, hogy a törvény most kiemelt rendelkezése szerint ennek kiterjedési köre nem megy odáig, hogy a hamis magánokirat felhasználása által másnak vagyoni kár okozását a tettesnek vagy másnak pedig vagyoni haszon szerzését is átfoglalná ; tekintve, hogy azon esetben, ha a jogtalan vagyoni károsodás s illetőleg haszonszerzés czéljából készített s felhasznált hamis magánokirat által a czélzott jogtalan kár egyrészről, a haszon pedig, másrészről tényleg eléretett: ezen eredmény az okirathamisitásnak a Btk. 401. §-ában körvonalozott ismérvein túlmegy, ezen körülmény tehát a hamisítási cselekménynek a Btk. szerinti ismérveit túlhaladja, a tettes bűnösségének tehát olyatén többletét képezi, mely minthogy megfelelő beszámítását a Btk. 401. §-ában nem találja, azt e törvénynek másik rendelkezésében kell találnia;