Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)
136 859 frt 86 kr. tőkét, ennek 1887. évi június hó 30. napjától folyó 6°/0 kamatát megfizessen. A viszonkeresetet elutasítja. Indokok: Alperes czéget terhelte a keresettel és azon általa beismert ténynyel szemben, hogy az első szállítmány lisztnek árát közvetlenül ő vette fel, azon kifogásának bizonyítása, hogy Beck Károly az ügyletet mint bizományos a saját nevében kötötte, és pedig annál inkább, mivel a közte és alperes czég között fenálló üzleti viszony bizonyitása egyedül alperes czégnek állott módjában ; alperes czég azonban erre nézve mi bizonyítékot sem nyújtott, mivel Beck Károly a prts. 192. §. b) pontja alapján tanuként kihallgatható nem volt; az A., F., L., I. és 2., 3., 4. alattiakból pedig kétségtelen, hogy Beck Károly nem mint bizományos járt el, hanem az ügyletet alperes czég nevében, annak felelősségére kötötte és alperes czéggel mint ilyent fogadtatta el a 2 /. alatti szerint: tehát az ügyletet alperes czég által kötöttnek tekinteni és tekintve, hogy alperes czég beismerte, hogy a felperesnek szállított egy kocsi (waggon) 102 métermázsa 8v2 sz. lisztet, métermázsája 10 frt 20 krért, mint tudott roszminősüségü (dohos) lisztet szállította és annak 1040 frt 40 kr. vételárát közvetlenül felperes czégtől megkapta, beismeri, hogy a szállított második kocsi (waggon) lisztet felperesnek a C. alatti rendelkezésre bocsátása érkezése után Temesváron Tedeschi Jánosnak eladta; ezzel bizonyítva van, hogy felperes az árunak rendelkezésre bocsátása körül a keresk. törv. 346., 347. és 34Q. §-aiban foglalt határozatokat betartotta. A nem kifogásolt C. és V. alattiak pedig igazolják, hogy felperes a K. T. 354. §-a értelmében a szerződés teljesítését kívánta. Tekintve, hogy alperes czég ezen értesítések daczára a rendelkezésre bocsátott áru felett nem intézkedett, ezen okból felperes czég előleges birói szakértői szemlét foganatosíttatott, mely alkalommal constatáltatott, hogy a szállított liszt szine kifogás alá nem esik, szárazon hibátlannak mutatkozik, kovászszá alakítva szaga nincsen, azonban az izlelésnél dohos ; constatáltatott, hogy felperes a lisztet száraz és szellős helyen raktározta, és ott oly rövid idő alatt — ha friss lett volna a liszt — meg nem romlott volna; ezzel bizonyítva van, hogy felperes a K. T. 347. §-a szerint a megőrzésről kellőképen gondoskodott, és hogy a lisztnek dohos-