Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

136 859 frt 86 kr. tőkét, ennek 1887. évi június hó 30. napjától folyó 6°/0 kamatát megfizessen. A viszonkeresetet elutasítja. Indokok: Alperes czéget terhelte a keresettel és azon általa beismert ténynyel szemben, hogy az első szállítmány lisztnek árát közvetlenül ő vette fel, azon kifogásának bizonyítása, hogy Beck Károly az ügyletet mint bizományos a saját nevében kötötte, és pedig annál inkább, mivel a közte és alperes czég között fen­álló üzleti viszony bizonyitása egyedül alperes czégnek állott módjában ; alperes czég azonban erre nézve mi bizonyítékot sem nyújtott, mivel Beck Károly a prts. 192. §. b) pontja alapján tanuként kihallgatható nem volt; az A., F., L., I. és 2., 3., 4. alattiakból pedig kétségtelen, hogy Beck Károly nem mint bizo­mányos járt el, hanem az ügyletet alperes czég nevében, annak felelősségére kötötte és alperes czéggel mint ilyent fogadtatta el a 2 /. alatti szerint: tehát az ügyletet alperes czég által kötöttnek tekinteni és tekintve, hogy alperes czég beismerte, hogy a fel­peresnek szállított egy kocsi (waggon) 102 métermázsa 8v2 sz. lisztet, métermázsája 10 frt 20 krért, mint tudott roszminősüségü (dohos) lisztet szállította és annak 1040 frt 40 kr. vételárát köz­vetlenül felperes czégtől megkapta, beismeri, hogy a szállított második kocsi (waggon) lisztet felperesnek a C. alatti rendel­kezésre bocsátása érkezése után Temesváron Tedeschi Jánosnak eladta; ezzel bizonyítva van, hogy felperes az árunak rendel­kezésre bocsátása körül a keresk. törv. 346., 347. és 34Q. §-aiban foglalt határozatokat betartotta. A nem kifogásolt C. és V. alattiak pedig igazolják, hogy felperes a K. T. 354. §-a értelmében a szerző­dés teljesítését kívánta. Tekintve, hogy alperes czég ezen értesítések daczára a rendel­kezésre bocsátott áru felett nem intézkedett, ezen okból felperes czég előleges birói szakértői szemlét foganatosíttatott, mely alka­lommal constatáltatott, hogy a szállított liszt szine kifogás alá nem esik, szárazon hibátlannak mutatkozik, kovászszá alakítva szaga nincsen, azonban az izlelésnél dohos ; constatáltatott, hogy felperes a lisztet száraz és szellős helyen raktározta, és ott oly rövid idő alatt — ha friss lett volna a liszt — meg nem romlott volna; ezzel bizonyítva van, hogy felperes a K. T. 347. §-a szerint a megőrzésről kellőképen gondoskodott, és hogy a lisztnek dohos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom