Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

121 A m. kir. Curia: Mindkét alsóbbfoku bíróság ítélete magváltoztattatik s alperes 45 frt kártérítési összeget s ennek jár. köteleztetik felperesnek megfizetni. Felperes ezen összegen felüli keresetével elutasittatik és a perköltség felek között kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: Alperes saját beismeréséből, a kihallgatott tanuk vallomásából, a bonczolási jegyzőkönyvből és a szakértők nyilatkozataiból kitűnt, hogy alperes felperesnek felpuffadt állapotban volt tehenét megszúrta, és hogy a szúrást oly rosszul alkalmazta, hogy a tehénnek belső szervezetében halálos sebet ejtett, s ennek folytán a kérdéses tehén el is hullott. Egyrészről tehát alperes, habár jó szándékból, de a kellő szakismeret nélkül véghez vitt cselekvésével felperesnek kárt okozván, másrészről az, hogy a tehén a puffadtság következtében alperes műtéte nélkül is elhullott volna, kizárva nem lévén, de felperes is annyiban hibás levén, hogy ámbár alperes nem szakértő, mégis tehenének az alperes általi megszurását meg nem gátolta, jogos, hogy a beállott kárnak a felét ő szenvedje : ezeknél fogva az alsóbiróságok által helyesen megállapított 90 frtnyi kárösszeg felében, vagyis 45 frtban lehetett csak alperest elmarasztalni, s a perköltséget, miután mindkét fél részben nyertes, részben vesztes, kölcsönösen meg kellett szüntetni. = Következetes gyakorlat, hogy a mindkét fél gondatlanságának tulajdonítható kár általuk egyenlő arányban viselendő Curia 7639/85., 7140/85., 1273/86., 3125/87., 5177/90. szám alatt továbbá Dtár u. f. V. 25. sz., XXI. 141. sz., XXV. 87. sz., XXIX. 88. szám. 37 Az alkalom kinálkozása talált dolog elsajátításánál mindig fenforogván, az enyhítő körülménynek nem vehető. (1892 október 5. 1746. sz. a.) A m. kir. Curia: (orgazdaság büntette miatt vádolt Márton Istvánná ellen a pécsi kir. törvényszék előtt folyamatba tett bűnügyben)