Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

§4 380. §. szerint minősülő csalás bűntettében s ezzel együtt a Btk. 95. §. szerinti eszmei halmazatban a 400. §-nak 2. bekezdésében körvonalozott közokirathamisitás bűntettében volt bűnösnek kimondandó s a fenebbiek szerint büntetendő. * = A Curia ezen határozata ismét azon ujabban mindig határozottabban érvényre jutó elvnek ad kifejezést, hogy ingatlan kétszeri eladása rendszerint a csalás tényálladékát is magában foglalja. (L. többek közt az igen kimerítő indokolású határozatot Dtár XXXI. köt. 164. lapon.) A fenti határozat ezen elvet az eddigi gyakorlatnál még határozottabban juttatja kifejezésre. E határozat ugyanis azt fejti ki, hogy az ingatlan eladója az első vevőben azt a hitet kelti, hogy a vételi szerződés megkötése után ö az ingatlan tulajdonosa és ez a téves hit az, a melyet az eladó aztán arra használ fel, hogy az első vevőt a saját előnyére megkárosítsa, így tehát a károsultnak és a tévedésbe ejtettnek azonossága ezen cselekvénynél is fenforog. 26. A büntető igazságszolgáltatás helyes gyakorolhatása megköveteli, hogy mindazon adatok, melyek a bűnügynek elbírálására befolyással birnak, tehát a védelem állításai is hivatalból megszereztessenek. — A panaszos elmeállapotának megvizsgálása a beszámithatóság tekintetében* (1892 szeptember 14. 1397. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: zsarolás vétsége és becsületsértés vétsége miatt panaszolt W— Sándor kereskedő elleni ügyben vádlottnak és illetve védőjének Keszits Antal ügyvédnek bejelentése, mely szerint az ott felhozott indokokból a vádhatározat ellen jogorvoslattal élni nem kiván, tudomásul szolgál; azon kérelme pedig, hogy B— Sándor nyugdíjazott belügyminiszteri fogalmazó I. rendű panaszos ugy a jelenlegi, mint a panaszolt esetbeli elmeállapotára nézve szakértői vélemény szereztessék be, a kir. ügyészi indítvány ide vonatkozó részétől eltéröleg elutasittatik;