Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

8i 25Ingatlan kétszeri eladása mint csalás és közokirathamisitás halmazata. — A tévedésbe ejtés fogalma az ingatlan kétszeri eladásánál. (1892 szeptember 30. 2328. sz. a.) A szabadkai kir. törvényszék: Szabó Katalin vádlottat a Világos András kárára elkövetett és a Btk. 400. §-ának 2. p. alá esö közokirathamisitás bűntettében bűnösnek mondja ki s ezért 9 havi börtönre itéli. Indokok: Vádlott ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás során beismeri, hogy az iratok között levő adásvevési szerződést 1886. évben a tulajdonát képezett szt.-istváni 150. sz. tljkvben foglalt ingatlanát 100 írtért megvették káros Világos András és neje és a vételi árt teljesen ki is fizették, mégis az 1890. évi jan. 17-én kelt adásvevési szerződéssel ezen ingatlant ujolag eladta Lévay Györgynek, kitől a vételi árt ujolag felvette. Vádlott mentségére azt adván elő, hogy a másodizbeni eladást azért volt kénytelen tenni, mert Világos András és neje szerződési kötelezettségének a vételi ár lefizetése tekintetében eleget nem tettek, mely állítása azonban vádlottnak a végtárgyalás során becsatolt nyugtákkal megczáfoltatván, vádlott a Btk. 400. §-ának 2. bekezdésébe ütköző közokirathamisitás bűntettében bűnösnek kellett kimondani, mert bebizonyított tény, hogy szándékosan közreműködött arra, miszerint panaszosok jogviszonyainak lényegére vonatkozó valótlan tények a nyilvánkönyvbe bevezettessenek. A büntetés kimérésénél enyhitö körülményül vétetett vádlott büntetlen előélete. A szegedi kir. itélö tábla: A kir. törvényszék ítélete helybenhagyatik indokain felül még azért is, mert vádlott felhasználva azt a tényt, hogy Világos András és neje az általuk megvett ingatlanra vonatkozó tulajdonjognak javukra való bekebelezését nem eszközölték, sőt annálfogva, mert a kérdéses ingatlan az eladás idején nem is eladó, hanem Szekeres József és neje nevén állott, nem is eszközölhették, 1890 január 17-én, vagyis akkor adta el másodízben Lévai Györgynek és nejének, a mikor Döntvénytár, uj folyam. XXXIV 6