Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

68 bizonyítására, hogy az alperesek őket fenyegetésekkel és erővel birtokuk gyakorlásában megakadályozták volna, a felperesek semmi bizonyítékot sem hoztak fel és nem is állítják, hogy az alperesek az ingatlant tényleges birtokukba vették volna. E tényállásra való tekintettel most már az a kérdés képezi elbírálás tárgyát, hogy az alperesek ama tényiikkel, hogy a fel­peresektől lekaszált szénát s a sarjút a marháikkal megetették, avagy pedig a tanuk szerint azt elvitték, a felpereseket az ingat­lan birtokában megháborittatták-e ? Tekintettel arra, hogy az osztr. ptk. 339. §. szerint birtok­háboritást az követ el, ki önhatalmú cselekménynyel másnak bir­tokát elfoglalja, vagy mást birtokjogainak gyakorlatában tényleg meggátol, a fenebbi feltett kérdésre csak az lehet a felelet, hogy az alperesek a felperesektől lekaszált szénának és sarjunak a marháikkal történt megetetésével avagy elhordásával egymagában a felpereseket az ingatlan birtokában még meg nem háborították, mert a széna és sarjú a lekaszálás következtében az osztr. ptk. 293. és 295. §. szerint ingó dologgá változott és annak jogtalan megétetése vagy elvétele esetleg büntetendő cselekményt képez, vagy pedig, ha az alperesek e tényiikkel birtokháboritást követ­tek volna el, akkor is a sommás visszahelyezési keresetnek, nem az ingatlan maga, hanem az elvitt széna és sarjú képezheti a tárgyát. Minélfogva a felperesek az ingatlan birtokában megháborítva nem lévén, arra vonatkozó sommás visszahelyezés iránti kerese­tükkel elutasitandók voltak. Ezek szerint hiányzik az alap arra is, hogy a felperesek ré­szére birtokháborítással okozott kár megtérítése ebben a perben megítéltessék. De mert a per adatai szerint a kérdéses kár meg­térítéséhez a felperesek önálló s a birtokháboritás kérdésétől füg­getlen alappal bírhatnak, a kár összegére való tekintettel pedig az ez iránti követelés a kisebb polgári eljárásra tartozik: a fel­pereseket ez iránti keresetükkel az illetékes bírósághoz kellett utasítani. Végül tekintettel arra, hogy a tanuk vallomása szerint az alperesek ténye a felpereseknek jogsérelmet okozott, keresetük nem nélkülöz minden alapot, és ez a körülmény a perköltségek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom