Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)
6 Ha pedig ezen A. a. okirat a pénz átvételére vonatkozó részében valótlan, akkor e tekintetben a prts 165. §. értelmében teljes bizonyító erővel bírónak nem tekinthető. Minthogy azonban az A. a. szerződés valótlansága csakis a pénz átvételére vonatkozólag van a fenebbiek szerint beigazolva, de a ptk. 914. §-a értelme és szellemében a szerződő felek akarata sem mellőzhető, de sőt irányadóul tekintendő (1875. évi XXXVII. tcz. 265., 266. §.), ezen szerződés a fenforgó körülmények között mint biztosítási okmány joghatálylyal birhat és bir is, minélfogva a ptk. 916. §. értelmében azon valódi mivoltánál fogva Ítélendő meg, melynek hatálya és czéljából létrejött. Az előadottak szerint tehát a mint alperes határozottan beismeri, az A. a. szerződés egy biztosítási szerződésnek tekintendő, mely szerint felperes kötelezte magát alperesért fizetéseket teljesíteni s ennek folytán felperesnek jogában áll a kikötött feltételek beállta esetében a már megfizetett összegek megfizetését követelni. Azon feltétel pedig, mely a megtérítés iránti jogot megállapítja, a keresethez B. a. csatolt okirat által igazolva van, mert habár nem is a felperes tudta nélkül, de beavatkozási keresetének elutasításával a per meg lett szüntetve s miután alperes nem is állította, hogy ezen per még folyamatba tehető, de hallgatag épen beismerte azon körülményt, hogy azon per a felelevenítés reménye nélkül szűnt meg, igazolva van az is, hogy «Fratest» nevü jószágnak 10 egymás utáni évre leendő haszonbérbe adása általa többé nem teljesíthető, minélfogva alperes a részére felperes által valósággal fizetett összegek visszafizetésére kötelezendő volt. Alperes határozottan elismeri, hogy felperes neki, illetve helyette az A. a. szerződésből kifolyólag 9552 és 2000 frankot, tehát összesen 11,552 frankot készpénzben átadatott, elismeri továbbá, hogy felperes ezen összegen kivül a Manulvia ellen állítólag fenálló 12,000 franknyi követelésének átengedésével alperes részére az ezen két összeg összegéről, azaz 23,552 frankról egy ellennyugtát állított ki, mely nyugta azonban eddig még be nem igazolt módon eltévedt. Beismerése alapján tehát az A. alatti szerződés értelmében a 11,552 frank feltétlen visszafizetésére kötelezendő volt. A 12,000