Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

222 levél nem volna, még kevésbé támadható pedig meg azon része amaz okmánynak, melyben P. M. az örökösök részére 5000 frtot kötelez, mely e tekintetben fizetési kötelezettség, 2. de ha akár hitbérlevél, akár a moring czim miatt intéztetik is alperesek részéről megtámadás, tekintetbe kell venni itt azon körülményt, hogy ez a szerződés a feleknek egybekelése előtt keletkezett és igy más bírálat alá esik, mint ha a házasság megkötése után íratott volna és éppen ezért, 3. azon kifogás is egészen érvénytelen, hogy nem közjegyző előtt készült a szerződés, mert ezen okmány az esketés előtt keletkezett és ebben semmiféle vagyoni viszony a felek között nem szabályoztatik. Egyik moringul 5000 frtot kötelez, a másik hűséget igér ; két szerződő fél egyike azután, még a feleség utódainak is az esetre, ha az előbb halna el, a mi megtörtént, az 5000 frtnak kifizetésére magát kötelezi ; 4. az ellenirathoz 1. és 2. sz. alatt csatolt felsőbb bírósági telekkönyvi végzés, melynek indoka az, hogy nem közjegyző készítette, ki nem zárja azt, hogy a felperes az A. alattiban irt jogát per utján ne érvényesíthesse, kiváltképen, midőn be van ismerve, hogy az A. a. okmány nem a házastársak közt köttetett, hanem a házasság megkötése előtt és nem vonatkozik a házasfelek közti vagyoni viszonyok szabályozására s így az 1874: XXXV. tcz. 54. §-ában felsorolt ügyletek sorába nem tartozik s közjegyző közbejötte itt nem szükségeltetett. A kamat csak az idézés napjától ítéltetett, mert kötelezve nem volt. A debreczeni kir. ítélő tábla: Az elsőfokú bíróság ítélete abban a nem felebbezett részében, a melyben felperes kamatkövetelésének a kereset beadását megelőző időre eső részével elutasittatott, érintetlenül marad, egyebekben pedig helybenhagyatik. Indokok: Alperesek az A. alatti okiratot alaki szempontból csak annyiban kifogásolják, a mennyiben azt állítják, hogy az abban foglalt jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat lett volna szükséges. Ez a kifogás azonban nem volt figyelembe vehető, mert az idézett törvényszakasz a közjegyzői okiratot csak a házasfelek közti jogügyletek érvényességéhez kívánja meg, az pedig a per adataiból kétségtelenül kitűnik, hogy az A alatti okirat a házasság megkötése előtt jött létre.