Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

i5« a parancs kiadásával megelégednie, hanem az elrendelt intézke­dések ellenőrzése is feladatai közé tartozván, ügyelni tartozott volna arra, hogy rendeletei végrehajtatnak, sőt köteles lett volna a kellő elővigyázat nélkül folytatott munkát meg is akasztani. Az a körülmény, hogy a munkálatokra való felügyelettel megbízott másik fökömüvesnek, M.-nak betegsége folytán vádlott ennek szakmáját is kénytelen volt ellátni, mentségére szintén nem szol­gálhat, mert C. vállalkozónak 22. n. sz. a. vallomása szerint vád­lott ezt önként magára vette és egyáltalában nincs bebizonyítva, hogy megszaporodott teendői öt a munkálatok e különösen veszé­lyes pontján való őrködésben gátolták volna. De még ha e véde­kezése helyet foghatna is, mindenesetre terhelik vádlottat azon mulasztások, hogy egyrészt a munkálatokat nem felülről lefelé, a mint azt a vállalkozó meghagyta, hanem alulról fölfelé vétette foganatba, a mint ezt G., S. és G. esküvel erősített vallomásai bizonyítják, másrészt azt, hogy a beomlást okozott ködarab eltá­volítását minden elővigyázati intézkedés nélkül rendelte el és hajtatta végre. Ezen okokból vádlott bűnössége megállapítandó volt. A cselekmény tárgyi oldalának megállapításánál vádlott be­ismerésén és a tanúvallomásokon kívül az első szakértői vélemény (7. n. sz. a.) volt alapul veendő, mert csakis ez alapszik a hely­színén közvetlenül az esemény megtörténte után tett észlelete­ken, holott a második szakértői vélemény (38. sz. a.) az eset után majdnem félévvel állíttatott ki, mikor a baleset színhelyét a reá emelt épület elkészülte folytán közvetlen szemlélet tárgyává tenni nem is lehetett. A büntetés kimérésénél súlyosítónak véte­tett, hogy vádlott a felügyeletet egy különösen veszélyes ponton mulasztotta el, oly ponton, mely a teherkocsik és gőzmozdonyok sürü közlekedése miatt az ilynemű eseményeknek nagy mértékben ki volt téve; enyhítő körülményeknek: vádlott büntetlen előélete, a gondjaira bizott terület nagyobb terjedelme. A m. kir. Curia: A kir. ítélő tábla ítéletének megváltoztatá­sával az első fokban eljárt kir. törvényszéknek fent érintett Íté­lete indokainál fogva és még azért is hagyatik helyben, mert R. József vádlott vétkességét a kir. Curia sem látja eléggé bebizonyitottnak, miután tény az, hogy a kérdéses munka­terület déli s északi részre felosztva levén, az előbbin végzendő

Next

/
Oldalképek
Tartalom