Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

121 lehet s a mint a körülmények engedik, jogtalan uton tárgyakat szerezzenek. Ezen előre történt összebeszélés folytán az 1890 július 27-én tartott szemenyei bucsun meg is jelentek s ott egy ismeretlen egyén tulajdonát képező sátorba bementek mind a hárman s onnan kásmirkendőt s egyéb ruhanemüeket oly módon tulajdonítottak el, hogy mig vádlottak egyike vevés ürügye alatt a tulajdonossal foglalkozott, a másik két vádlott-társ addig áru­czikkeket idegenitett el; továbbá be van bizonyítva, hogy vád­lottak a szemenyei búcsúról hazamenve, az uton ismét szövet­keztek, s megállapodásuk szerint a következő napon Alsó-Lendván tartott vásáron megjelentek, s ott egy szintén ismeretlen keres­kedő sátorába mentek be, a hol hasonló módon többféle ruha­nemüeket elidegenitvén, az összes lopott tárgyakat megállapodá­sukhoz képest Gál Juli elárusította s a befolyt pénzt saját czél­jaikra felhasználták. Vádlottak ezen cselekménye, tekintve, hogy ők lopások el­követésére külön megjelölés nélkül szövetkeztek, a Btk. 333. §-ába ütköző s a 336. §. 6. pontja szerint minősülő két rendbeli lopás bűntettét képezvén, őket abban bűnösöknek kimondani kellett. Büntetést kizáró ok nem forog fen : sulyositóként jelentkezik harmadrendű vádlottra konok tagadása, másodrendű vádlott ellené­ben büntetett előélete ; enyhítő körülményt képez viszont mind­három vádlottra nézve, hogy az ellenőrzés csekély volt, s igy cselekményüket könnyen, minden akadály nélkül vihették véghez, az elidegenített tárgyak csekély értéke, első és másodrendű vád­lottra nyomatékos enyhítő körülmény töredelmes beismerésük, mely nélkül a cselekményt terhükre alig lehetett volna bebizonyí­tani s végül harmadrendű vádlottra büntetlen előélete, A bün­tetés kiszabását illetőleg Bognár Takács Ferencz elsőrendű vád­lott a nagy-kanizsai kir. törvényszéknek 3742/^?. 1890. számú jogerős ítéletével egy év és tiz havi börtönbüntetésre lévén Ítélve, ezen büntetését 1890 augusztus hó 19-től 'tölti is, s tekintve, hogy a jelen Ítélet tárgyát képező büntetendő cselekményeket előző jogerejü elitéltetése előtt követte el, ellenében a Btk. 103. §-ának 2. pontja alapján összbüntetés kiszabásának volt helye, miért is őt összbüntetéskép, másod- és harmadrendű vádlottakat pedig fent leirt cselekményeikért a rendelkező részben kitett

Next

/
Oldalképek
Tartalom