Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

1 10 megkínálta volna, az alperes által felajánlott főesküt ennélfogva tekintetbe venni nem lehetvén: alperest a kereset terhében s a perköltségek megfizetésében is marasztalni kellett. A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítéletét az 1881 . évi LIX. tcz. 96. §. aj pontja alapján megsemmisíti s a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának 326/92. sz. a. beadott keresetet csatolmányaival együtt felperesnek visszaadatni rendeli. Indokok: Felperes keresete arra irányul, hogy az A. alatti jegyzékben felsorolt 34000 mm. «május—juniusi» tengeri és 16000 mm. tavaszi zabra vonatkozó közös, továbbá 5000 mm. tavaszi zabra vonatkozó saját ügyletek érvényben fenállóknak kimondassanak, a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságát pedig az alapon tartja az 1881: LIX. tcz. 94. §. a) pontja értelmében illetékesnek, mert az A. a. okiratban feljegyzett ügyletek kivétel nélkül a tőzsdén köttettek, s azok megkötésére a megbízás is mindig a tőzsdén adatott. Alperes kifogást tett a választott bíróság illetékessége ellen, mert beismervén az emiitett ügyleteknek a tőzsdén történt kötését, tagadta, hogy az az állítólagos megállapodás, melynek alapján felperes az ügyleteket, mint közös számlára (a meta) kölötteket érvényben fenállóknak kívánja kimondatni, vagyis az «a meía» ügyletekre vonatkozó alkalmi egyesülés a tőzsdén jött volna létre. Nem szenved kétséget, hogy a szóban forgó alkalmi egyesülés, ha tényleg létrejött, a peres felekre, különösen alperes czégre, mint bejegyzett kereskedőre, a keresk. törv. 260. §. értelmében kereskedelmi ügyletet képez s hogy ennek folytán az esetben, ha ez az alkalmi egyesülés, illetve az ez iránt való megállapodás a tőzsdén jött volna létre, az e viszonyból kifolyó vitás kérdések elbírálása az 1881: tcz. 94. §. a) pontja értelmében — külön kikötés nélkül is — a tőzsdebiróság hatásköréhez tartoznék. Alperes vonatkozó tagadásával szemben annak bizonyítása, hogy a közös (a meta) számlára leendő ügyletkötések iránt állítólag létrejött megállapodás, illetve az ez iránti alkalmi egyesülés a tőzsdén jött létre, felperest terhelte, de ezt nem bizonyította, azt pedig,, hogy az áru- és értéktőzsde választott bíróságának illetékessége írásban kiköttetett volna, felperes nem is állította. Felperesnek az