Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)
tat ezen kihágás vádja s következményei alól felmenteni kellett. Minthogy azonban a vádlott sem vonta kétségbe, hogy azon alkalommal a sértett, mint kinevezett zárgondnok a felügyeletére bizott, de végrehajtást szenvedőnél hagyott ingóságok megtekintésére, tehát e zárgondnoki tisztéből kifolyó cselekmény gyakorlása végett jelent meg Bloó Rozina végrehajtást szenvedőnél a vádlott az által, hogy a már emiitett sértő kifejezésekkel sértettet mint zárgondnokot, tehát a hatóság közegét hivatalos eljárásában illette, a Kbtk. 46. §-ában irt kihágást elkövette, s ezért az elsőbirósági ítéletnek azt a részét, mely szerint ebben bűnösnek mondta ki, helybenhagyni kellett, a büntetést azonban, tekintettel a vádlottnak eddigi büntetlen előéletére s beismerésére, a Kbtk. 46. §-a alapján a 22. §-ra való tekintettel az Ítélet rendelkező részében meghatározott mértékben megállapítani kellett. Egyebekben a kir. itélö tábla a kir. járásbíróság ítéletét vonatkozó indokainál fogta hagyta helyben (1891 deczember 23. 2846. szám. alatt.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy a zárgondnok nem a közjog által — közjogi czélokra hivatott — hanem a magánjog által magánjogi czélokra alkotott közeg ; tekintve, hogy az ennélfogva sem hatóság, sem a hatóságnak tagja, sem pedig annak közege, hanem csakis a magánfelek magánjogi vitás érdekeik biztosabb megóvása végett ezek számára rendelt képviselő, tehát a perben álló feleknek a törvényben meghatározott körben közös képviselője ; tekintve, hogy a Kbtk. 46. §-ában meghatározott kihágás csakis hatósági tag vagy hatósági közeg ellen követhető el: a vádbeli cselekmény az ezen szakasz alá eső kihágást nem képezheti; tekintve továbbá, hogy a vádbeli kifejezés által a vádlott nem sértette meg a panaszlót egyéni tisztességében és általános becsülésre jogosultságában, cselekményében, a Btk. 261. §-ában körülirt becsületsértés vétségének ismérvei sem foglaltatnak. Kétségtelen ugyan másrészről, hogy a vádlott által használt szavak a vallásos tisztelet tárgyaira vonatkozólag durvák és kárhozatosak, de minthogy a Btk. 51. §-ában meghatározott kihágás egyik criterionja az, hogy a vallásos tisztelet tárgyát nyilvánosan