Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

83 kötelezettségeinek eleget nem tesz, a hitelezőnek nem végrehajtáshoz, hanem a csőd újból megnyitásának kérelmezéséhez van joga, jelen esetben is tehát, ha alperes a marasztalási összeget 8 nap alatt, mely idö a kényszeregyezségben megállapított időt helyettesíti, ki nem fizeti, felperesnek a fent idézett törvényszakaszban foglalt jogot lehet igénybe venni. * = Dtdr u. f. XVIII. 7. sz. a. is kimondatott, hogy ha vételügyletnél az ár tekintetében megállapodás nem létesült, a szokásos ár számítandó. A kényszeregyezség be nem tartásának hatályát hasonlókép mondotta ki a Dtdr u. f. XIX. 58. sz. a. közölt curiai határozat L. még Dtdr u. f. XXVII. 12. sz. 20. A zárgondnok nem a közjog által — közjogi czélokra hivatott — hanem a magánjog által magánjogi czélokra alkotott közeg. Az ennélfogva sem hatóság, sem a hatóságnak tagja, sem pedig annak közege, hanem csakis a magánfelek magánjogi vitás érdekeik biztosabb megóvása végett ezek számára rendelt képviselő, tehát a perben álló feleknek a törvényben meghatározott körben közös képviselője. A Kbtk. 46. §-ában foglalt határozmány tehát a zárgondnokra nem alkalmazható. A Btk. 51. §-ában meghatározott kihágás egyik criterionja az, hogy a vallásos tisztelet tárgyát nyilvánosan meggyalázó cselekedetnek vagy nyilatkozatnak «közbotrányt* kell okoznia, a közbotrány okozása nélkül tehát a magában véve erkölcstelen cselekmény büntetendő kihágást nem képez. (1892 május 10. 3647. sz. a.) A beszterczei kir. járásbíróság: Bloó Mihály vádlottat a becsületsértés vétség vádja alól felmenti, ellenben a Kbtk. 41. 6*