Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

VI gyógyítása és temetése körül felmerült költség fedezendő, ajándékozást képez és a gyógyítási és temetési költségek a vagyon értékéből mint viszteher, az ajándékozott vagyonérték megállapításánál levonásba nem hozhatók. — Midőn az ajándékozott vagyonérték megállapításánál a megajándékozott viszteherként valamely átvállalt követelést levonásba helyezni kiván, az ellenfél tagadásával szemben a követelés fenállását ő (a megajándékozott) tartozik igazolni 104. Valamely jogról való lemondás mindig szorosan magyarázandó és az erre czélzó akaratnyilvánítás nem terjeszthető ki a használt szavak értelmén tul ._. ... — ... — --- —- ... 109. A bérbeadó a szerződésből eredő minden kövelelését, hacsak arról világosan le nem mondott, illetve azt el nem engedte, a bérlet lejárta és az óvadék kiadása után is érvényesíteni jogosult. — Ha a bérlő a bérlet utáni jövedelmi adó fizetését elválalja, ugy a bérösszeg után kirovott tőkekamat- és pótjövedelmi adót megfizetni kötele| ... —-.fjL rgoW -g^ á*éíW--lli —- --- -fj CSALÁDI JOG. 1. Midőn a tartási kötelezettség többeket terhel és azt hosszabb időn át nem valamennyi kötelezett teljesiti, — azok, a kik e kötelezettséget nem teljesítették, nem kötelezhetők arra, hogy utólagosan egyszerre oly mérvű tartásdijat fizessenek, a melyeket idején évi részletekben, vagyoni helyzetük jelentékeny sérelme nélkül képesek lettek volna megfizetni, illetve a tartást természetben teljesíteni. Azokról, a kik a tartást ily esetben szolgáltatták és a többi kötelezettet a hozzájárulásra nem hivták fel, az vélelmezendő, hogy ezt minden viszkereseti igény nélkül önként tették — — 8. Izraelita házastársak közt folyó házassági válóperben ama házastárs, ki a per során a keseritésből származó ellenszenv fenforgását nem tagadja és a válásba csakis a hozomány visszatartása miatt nem akar beleegyezni, a házasság felbontásába beleegyezőnek tekintendő és a házasság az 1863. évi udvari rendelet 24. §-a alapján felbontandó --- — --- ..- ..- .... .._ — — 28. A zsidó házastársak közt létesült házasság az egyik házastársnak a keresztény vallásra való áttérése miatt az 1863 évi 15940. sz. udvari rendelet 27. §-a értelmében fel nem oldható ugyan: a házasság feloldása azonban ez esetben is nemcsak az idézett rendelet 24., 25. §-ban, hanem a 22. §-ban felsorolt okoknál fogva is feloldható .... ... — ... — — — .... — — — 35. Az 1877: XX. tcz. 28. §-ának c) pontja szerint tékozlás alapján gondnokság alá helyezhető az, kiről beigazoltatik, hogy csekély vagyon és jövedelem mellett pénzét a korcsmában költi el és részegeskedik --. — ... — — --- --- -.73. Az ideiglenes női tartás fizetésének időtartama. — A természetben eszközölt tartás kérdése ... ... — — — --- --- —- ---