Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

4i Indokok: A keresetnek alapul szolgáló váltó, annak szövege szerint, harmadik személvhez a fizetés teljesítése iránt felszólítást tartalmaz. Ennélfogva, miután a váltónyilatkozat alakja annak tartalma szerint ítélendő meg, a keresetnek alapul szolgáló váltó, habár az a szövegben saját váltónak neveztetik is, nem tekintethetik felpe­resnek a tárgyaláson előterjesztett állítása szerint, a kibocsátó fizetési igéretét tartalmazó feltétlen saját váltónak, hanem idegen váltónak. Minthogy pedig a keresetnek alapul szolgáló váltón, az ide­gen váltónak a váltótörvény 3. §-ában megjelölt lényeges kellékei közül hiányzik annak a személynek a megjelölése, a kihez a fize­tés teljesítése iránt a felszólítás intéztetik, az intézvényesek (vál­tótörvény 3. §. 6. pont), továbbá a fizetés helye (vt. 3. §. 7. pont) az a váltótörvény 6. §-a szerint váltó kötelezettség megállapítására alkalmas okiratnak nem tekintethetik s ez okból az eljáró bíróság mint váltóbiróság az arra alapított keresetre a váltóeljárás 3. §-a szerint hatáskörrel nem birván, azt a 4. §. szerint már hivatalból visszautasítani tartozott volna. A m. kir. Curia: A marosvásárhelyi kir. ítélő táblának fent idézett keletű és számú ítélete, helyesen végzése, felhozot indo­kainál fogva helybenhagyatik. * = Ezzel ellenkezően kimondatott, hogy a saját váltó nem válik azzal érvénytelenné, hogy a szövegben • fizessen ön», «tegye .számolásba tudósítás nélküli kitételek foglaltatnak. Dtár u. f. XIX. 62. sz. a. 14­Aki az elfogadó névírása alá a saját névírását teszi, az az elfogadóval együttes kötelezettséget vállalt, mert nincs kizárva az, hogy a váltót az intézvényezettől különböző személy is elfogadhatja. (1891 deczember 4. 184. sz. a.) A budapesti keresk. és váltótörvényszék: Felperes kerese­tével elutasittatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom