Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

58 tebbi és az abban felhozott indokoknál fogva, de mégis mellőzésével azon indoknak, hogy vádlott kijelentései a munkásokra hatással nem voltak, mert a 172. §. alá eső izgatás vétségének ismérveihez az izgatás hatása nem tartozik, az ezen törvényszakasz alá eső izgatás elkövettetvén már az által, ha az a 171. §-ban meghatározott módon véghez vitetett, mert midőn az izgatás hatással van a gyülekezetre, azaz ha az izgatás eredménye az izgató által czélzott büntetendő cselekmény megkisérlett vagy bevégzett elkövetésében nyilvánult, ez oly minősítő körülményt képez, mely esetben az izgatás már nem a 172. §., hanem a 171. §alá tartozik s ezen törvényszakasz értelmében büntetendő. * = Lényegileg ugyanily értelemben határozott a Curia egy másik: esetben, hol nemzetiség elleni gyűlöletre izgatás vádja forgott fen. L. Dtár u. f. XXIX. 50. sz. 12. Az 1884: XVI. tcz. 61. §-a értelmében az utánképzés által elkövetett bitorlást képez az is, ha az utánképzés nem közvetlenül az eredeti után, hanem annak valamely utánzása nyomán készült. A forgalomba való hozatal megállapitására elegendő ha a tárgy a bolt kirakatában helyeztetik el. (1892 február 16. 5563.) A budapesti kir. törvényszék: Kisbaári Kiss Ferencz ügyvéd által képviselt Vastagh György felperesnek, dr. Ernyei Mór ügyvéd által védett Steinbach Sándor alperes ellen szerzői jog bitorlása és 300 frt pénzbírság s jár. iránti perében következőleg itélt: Alperes ellen a szerzői jog bitorlása megállapíttatik. Köteles alperes felperesnek 100 frt kártérítési összeget s járulékait megfizetni. Felperes keresete többi részével elutasittatik, stb. Indokok: Hermann Gyula, Pichler Jenő, Köncsöl Viktor igazolják, hogy alperes kirakatában a felperes festő által festett