Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

XX kiséreltetett volna. — Ha a birói zár alá vett dolgot nem a végrehajtást szenvedett, hanem más idegeníti el, akkor nem a Btk. 359. §-ába ütköző büncselekvény tényálladéka forog fen ... ... 16 68. Sikkasztási vád esetében vád alá helyezés és mellőzése a terhelt és a feljelentő közt fenforgó elszámolási viszony kifogásának ... 215 76. A bizalommal való visszaélés a sikkasztás tényálladékában benn foglaltatik s e szerint súlyosító körülményt nem képezhet az, hogy vádlott a sikkasztást társának bizalmával visszaélve követt el ... 235 XXX. FEJEZET. Az orgazdaság és bűnpártolás 32. Az orgazdaság akkor is büntethető, ha az alapcselekvényt képező lopás a magánvád visszavonása folytán nem büntettetik ... ... 107 XXXI. FEJEZET. A csalás. 23. A csalás fenforgása megállapítható, ha terhelt azon magatartása által, hogy meghosszabbított kiskorúságát sértett előtt elhallgatta, érvényre emellé az ő hitelképessége iránti bizodalmat, habár jól tudta, hogy kötelezettségének annak idején megfelelni képes nem leend; e szerint hallgatás által is követhető el ravasz fondorlat, ha az elhallgatás oly körülményre vonatkozik, a mely elhatározó indokát képezte annak, hogy a másik fél vele szerződésre lépett 59 79. A ki hamisított váltó alapján pénzt vesz fel, és igy azt, a ki a pénzt kölcsön adta, megkárosítja, az okirathamisitással eszmei halmazatban csalást is követ el ... ... — ... ... ... ... ... ... 241 XXXII. FEJEZET. Okirathamisitás. 79. A ki hamisított váltó alapján pénzt vesz fel, és igy azt, a ki a pénzt kölcsön adta, megkárosítja, az okirathamisitással eszmei halmazatban csalást követ el ... - ... — — ... --- 241 92. A büntetendő magánokirathamisitás lényeges feltételét képezi, hogy azon személy, vagy annak jogutódai ellen ezek kötelezettségére vagy irányukban másoknak mentességére vonatkozólag használtassák a hamis, illetőleg a hamisított okirat, a ki, vagy a kik a hamisítás által jogviszonyban, vagy a valóditól különböző, esetleg különböző arányú jogviszonyban levőknek, illetőleg abban lenni megszűntéknek tüntettetnek elő. Ellenben az esetben, ha a hamis vagy hamisított magánokirat nem az az által jogviszonyban levőnek előtüntetett személy ellen használtatik, hanem csupán mint eszköz más személy ellen és más büntetendő cselekmény elkövetésére: okirathamisitásról nem lehet szó, hanem a cselekmény ezen esetben más büntetendő cselekménynek képezheti tényálladékát — A ki takarékpénztári könyvecskét nagyobb összegre hamisít