Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

felperesnek ioo frtot és jár. megfizessenek, de csak azon esetre, ha felperesnö a pótesküt leteszi arra: «hogy alperesek az 1886februárban elhalt Nikolics Heléna ápolásáért ioo frt ápolási dij megfizetését ígérték*. Az eskü le nem tétele esetében felperest kereseti kérelmével elutasítja a kir. járásbíróság. Indokok: Felperes ápolási dijat kívánván, állítja, hogy az 1886 február hóban elhalt Nikolics Helénát ápolta s hogy alperesek ezen dij megfizetését Ígérték volna. Ezen perben itélet hozatott f. é. 1114. sz. a. és miután felperes a f. évi márcz. 31-én kelt tárgyalásnál perújítást kért és alperesek az ebbeli kérelemhez hozzájárultak az első ítéletet hatályon kivül helyezni és a perújításnak helyt adni kellett. Az ügy érdemére felperes nem a néh. Nikolics Heléna örököseit, hanem csak azon személyeket pereli, kik állítólag az ápolási költségek megtérítését Ígérték. Azért a kereset elfogadandó és letárgyalandó volt, a mennyiben alperesek nem tagadták, hogy néh. Nikolics Heléna után örököltek s hogy tehát az elhalt örökösei. Habár alperesek tagadták, hogy felperesnö a meghaltat ápolta, mégis a beszerzett tanúvallomásokból kitűnik, hogy Nikolics Heléna súlyos beteg volt, hogy nappali és éjjeli ápolása szükséges volt, hogy felperesnö a beteg körül volt, hogy azt ápolta és kitűnik Schveh Aloizia vallomásából, hogy alperesek maguk az ebbeli dijat 100 frtban megállapították és ennek megfizetését ígérték. De miután az egyik tanú vallomása teljes bizonyítékot nem tesz, annak kiegészítéséül az ajánlott pótesküre és következményeire ítélni kellett. (1890. évi aug. 28. 462c. sz. a.) A temesvári kir. itélő tábla: Az elsöbiróság Ítéletét és az azt megelőző eljárást az 1890. évi márcz. 30. 1844. sz- a- felvett jegyzőkönyvben foglalt felperesi perujitási kérelem elfogadásától és tárgyalásától kezdve az 1881 : LIX. 39. §-ának 0) pontja és40. §-a alapján hivatalból megsemmisíti s az eljáró bíróságot alperesek részére ujabb eskütételi határidő kitűzésére s további szabályszerű eljárásra utasítja ; mert az idézett törvényczikk 69. §. értelmében perújításnak az ítéletnek jogerőre emelkedésétől számított időponttól fogva van helye, eskütől feltételezett itélet pedig az eskü letételekor válik jogerejüvé, perújítás esetére tehát az idézett szakaszban megszabott határidők az eskü letételére ki-