Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

85 elkövetett emberölés feltétlenül magában foglalván a megölésnek előre megfontolt szándékát : csakis a tgyilkosságot» állapithatja meg. Áll ez a ibérgyilkosságrai valamint az «orgyilkosságra* külön-külön is, azaz azon esetekre, midőn ez alakulatok akár egyike, akár másika valósul meg: mennél inkább áll ez akkor, midőn ugy, mint a jelen esetben, az egy bűntettben mindkét eleme a vérontás a legveszedelmesebb, legrémületesebb és legundokabb fajánál egyesül. Ezek alapján a kir. Curia a bűntett minősítésére vonatkozólag mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az elkövetett büntettet a Btk. 278. §. alá eső gyilkosság bűntettének állapította meg. Az elitélés alá eső két vádlott közreműködésének minősítését illetőleg: Széki Istvánra vonatkozólag felmerült a kérdés, vajon ennek cselekménye, tekintve az általa Sallai Jánosnak a gyilkosság esetére ígért egy akó bort, nem állapithatja-e meg a Btk. 69. §. alá eső felbujtási. A kir. Curia figyelmét nem kerülte ki, hogy egy büntetendő cselekménynek két vagy több felbujtója is lehet és hogy az által, hogy Szabó Mihály 50 frtot és egy akó bort ígért Sallai Jánosnak ugyanezen bűntett elkövetéséért : még nincs kizárva, hogy Széki Istvánnak ugyanezen czélból és ugyanezen czinkos részére tett ígérete szintén felbujtást képezzen. De arra nézve, hogy ez esetben Széki ellen a felbujtás ki lehessen mondható: azon tényelemnek, hogy Sallai János gyilkolási elhatározásának együttes indokát Széki igérete-e vagy *ez is» képezte, illetőleg, hogy ezen igéret hozzátéve Szabó Mihály ígéretéhez — bírta reá Sallait a véres vállalkozásra — a vizsgálat által felállítva és világosságra hozva kellene lenni. Erre vonatkozólag azonban a vizsgálat egyáltalán ki nem terjedt, sőt a felbujtás kérdése eddig egyik bíróságnak sem képezte foglalkozásának tárgyát. Tekintve tehát, hogy a tettestársaság Széki István ellen is a Btk. 70. §-a alapján meg van állapítva és tekintve a felbujtásnak törvényszerinti egyenlő büntetését a tettessel : a kir. Curia következőkben foglalja egybe a cselekmény minősítésére és a vádlottak bűnösségére vonatkozólag ítéletét: Sallai János és Széki István a Gáspár János ellen elkövetett