Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

55 több lényeges körülményre nézve egyes tanuk vallomásától is eltér, ezért is, mert ugyanő a jelen bűnügy folyamán 1890 május 29-én a rendőrségnél jelentkezvén, Sóvágó Jánost, ifj. Cs. Molnár Istvánt és ezeken kívül Macsi Gábort Nánáson történt szalonna lopás elkövetésével hason módon terhelte, szintén állítván, hogy Sóvágóval Debreczenben találkozott, és ez előtte a szalonnalopásra vonatkozólag beismerő nyilatkozatot tett, és társait is megnevezte, mely vallomását Szentkuti Árpád a bíróság előtt is fentartotta, azonban ezen terhelő vallomás az ügyiratokhoz 388. nsz. a. csatolt vizsgálati iratok tartalma és az e tárgyban hozott beszüntető végzés szerint alaptalannak és merőben valótlannak bizonyult, mert továbbá Szentkuti Árpad saját előadása szerint a munkácsi fegyházból 1889. évi márcz. 6-án történt kiszabadulása után Sóvágó Jánost ó maga keresvén fel Böszörményben, önként következik, hogy ö neki, nem pedig Sóvágó Jánosnak lehettek fontos tervei és mert mindenesetre feltűnőnek mutatkozik, hogy ugyanazon Szentkuti, a ki saját állítása szerint a büdi kastély kikerülésére azonnal késznek nyilatkozott, oda tettleg elindult és ott hosszabb ideig tartózkodván, magát az elfogatás veszélyének kitette, utóbb a rablás végrehajtásához járulni nem akart, ha erre valóban felhivatott volna; mert ezeken felül figyelemmel arra, hogy Szentkuti a rendőrségnél történt jelentkezése és illetőleg kihallgatása napján 1890. évi május 21-én Missuray János akkori csendórföhadnagynak a a napló 97. sz. alatti jelentése szerint 100 frt jutalomdíj ígérete mellett azonnal besúgóul fogadtatott lel, valamint figyelemmel a vizsgálat által szolgáltatott egyéb adatokra is, a különben is nem magára a cselekmény elkövetésére, hanem előkészületi cselekményekre vonatkozó vallomása anyagi haszon elérhetése czéljából történtnek jelentkezik : minthogy ezek szerint, és ha tekintetbe vétetik azon lényeges körülmény is, hogy Szentkutinak a fegyintézetben tanúsított egész viseletére nézve hivatalosan az tanusittatik, hogy könnyelmű, veszekedő, nyughatatlan, szófogadatlan és makacs, hogy nyolcz évi súlyos büntetését minden búbánat nélkül töltötte és rajta a javulás jelei észlelhetők nem voltak: vallomása, mint szerfelett aggályos, birói figyelembe nem vi tethetik.