Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

29 A közalapítványi kir. ügyigazgatóság Szirmay Ödön ellen végrehajtást vezetvén, az 1879 febr. hó 20-án felvett végrehajtási jegyzőkönyv szerint részletesen összeirattak és megbecsültettek adósnak ingói és ingatlanai és különösen 30—46. tétel alatt az erdöbényei 1. sz. tjkvben felvett nemesi birtok tartozékaival is, azonban a kisebb kir. haszonvétel, illetve a kereseti italmérési jog, habár ez tekintélyes vagyonértéket képviselt, sem összeírva, sem megbecsülve nem lett, holott az 1868: LIV. tcz. 421. és 423. §-ai szerint ez is összeírandó lett volna és a 421. §. szerint a fővagyonra bekebelezett zálogjog hatályos ugyan a 423. §-ában elősorolt összes tartozékaira nézve, de csak annyiban, a mennyiben az, habár később is, összeiratott ; azonban a kereseti italmérési jogra ezen összeírás nem eszközöltetvén, a végrehajtás hatálya jogszerűen arra ki sem terjesztetett és Szirmay Ödön 1884.. évben az A. alatti szerződéssel azt jogszerűen átruházhatta felperes jogelődére és jogszerűen választhatta el nemesi birtokától. Ezen ifalmérési jog ezek szerint sem lefoglalva, sem az árverési hirdetménybe mint elárverezendő tárgy fel nem vétetvén, az 1887 jul. 27-én megtartott árverés tárgyát nem is képezhette és a kiküldöttnek az árverési jegyzőkönyvbe a foglalási jegyzőkönyvtől és árverési hirdetménytől eltéröleg felvett nzon egyébiránt határozatlan jelentése, hogy az erdöbényei 1. sz. tjkvbe I. 1 — 36. alatt felvett nemesi birtok, a kisebb kir. haszonvételekkel együtt képezi az árverés tárgyát, harmadik jóhiszemű vevőnek már megszerzett jogára ki nem hathat és pedig annál kevésbé, mert tényleg ezen italmérési jog az elárverezett ingatlan birtok tartozékát nem is képezte és azt felperes mint önálló ingó dolgot már birtokba is vette. De nem jöhet tekintetbe azon kifogás sem, hogy az árverés előtt az 1881: LX. tcz. 168. §. értelmében keresettel kellett volna fellépni, s hogy felperes jogelődének semmiségi panasza elvettetvén, ez által az árverés jogerőre lépett és hogy ennek alapján alperes a kereseti jog birtokába bevezettetett ; mert a kereseti italmérési jog sem lefoglalva, sem árverési hirdetménybe fel nem vétetvén s igy árverés tárgyául nem is lŰzetvén ki, felperesnek a fenebbi kereset megindítására oka sem volt, a semmiségi panasz pedig jogosultság hiányából utasíttatott el, mert továbbá az elár-