Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

25 laltatott, illetve az ingatlan vagyon tartozékok összeirattak és fel­becsültettek, a nélkül azonban, hogy az összeírás és becslés a regalejo#ra kiterjesztetett volna, árnbár a regalejog folyománya — a regalebérlötöl járó haszonbér — külön összeírva és lefoglalva lett. Ezek szerint a felperes tulajdonába jutott regalejog sem le­foglalva, sem megbecsülve nem lévén, a közalapítványi kir. ügy­igazgatóság által vezetett végrehajtás által nem is volt elár­verezhető. Mégis az 1887 jul. 27-én tartott árverés alkalmával a kikül­dött biró az ingatlanokkal együtt az elébb Szirmay Ödön tulaj­donát képezett regalejogot is árverés alá bocsátotta a nélkül azonban, hogy a regalejogot közelebbről megjelölte volna, annak aránykulcsát megnevezte volna. Ezekből felperes azt a következtetést vonja, hogy oly dolgot, mely az árveréskor már nem volt a végrehajtást szenvedett tulaj­dona, elárverezni sem lehetett, a birói kiküldött azon egyszerű nyilatkozata, hogy az ingatlanokkal együtt a regalejogot is bo­csátja árverés alá, nem birhat oly joghatálylyal, hogy felperest jogszerűen szerzett tulajdonától megfoszsza, a regálét végrehajtást szenvedettnek visszaadja és elárverezze; a birói kijelentésnek, illetve az árverésnek csakis azon értelme és hatálya lehetett, hogy a mennyiben — tehát feltéve — az ingatlanokhoz még regalejog tartozott volna, az avval együtt árvereztetett volna el ; minthogy azonban akkor — a fürdőt kivéve —> <iz elárverezett ingatlanok­hoz regalejog már nem tartozott, ilyent a vevő meg sem szerez­hetett, annál kevésbé, mert az árverési jegyzőkönyvben az elár­verezett regalejog nem is jelöltetik meg közelebbről, az sem mondatik, hogy hányadrészét képezi az az erdöbényei közbirto­kossági aránykulcsnak, csak általánosságban említtetik. Legfeljebb tehát Szirmay Ödönnek az erdöbényei fürdőhöz tartozó regalejoga, a mely tényleg külön gyakoroltatott is, árve­reztetheteit el, azt pedig alperes birtokba is vette, azt felperes nem is követeli. Hogy a regalejog tényleg átruháztatott a p. zempléni köl­csön és takarékintézetre, ezen intézet azt használta is és tovább átruházta felperesre, igazoltnak tekinthető ugyan, mert alperes — bár az A. alattit a kereset vétele után aggáhositotta, aggályait

Next

/
Oldalképek
Tartalom