Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

14 A kir. törvényszék azonban vádlottak tagadásával szemben beigazoltnak nem találta, hogy ők a megöltet előre megfontolt szándékkal fosztották volna meg életétől, mert sem a vizsgálat folyamán, sem a végtárgyalás alkalmával oly bizonyítékok, melyek az előre megfontolt ölési szándékot kétségtelenné tennék, fel nem merültek, sőt az előre megfontolt ölési szándékot mintegy kizárják ama körülmények, hogy a vádlottak ütő- vagy más ölö-eszközöket nem vittek magukkal, az egyetlen szemtanút, a 7 éves Vig Erzsébetet el nem távolították; cselekményük végrehajtása után a bűnjeleket el nem rejtették, sőt maguk jelentették fel magukat. Ezek alapján a vádlottakat a Btk. 278. §-ába ütköző gyilkosság bűntettének vádja és következményeinek terhe alól felmenteni, ellenben őket a Btk. 279. §-ba ütköző szándékos emberölés bűntettében a Btk. 70. §-a értelmében, mint tettestársakat kellett bűnösöknek kimondani. A kir. törvényszék a büntetés kiszabásánál az összes vádlottakra nézve súlyosító körülményül vette figyelembe, hogy mostoha anyjokat és nagy kegyetlenséggel ölték meg, ezen felül Vona István és Vona Vinczére súlyosító körülményül vette, hogy ezek biztatták is társaikat a bűncselekmény végrehajtására és ők mondották, hogy: «mindenki üsse, mert a ki nem üti az verődik agyon !» Ellenben a kir. törvényszék Vona Ferencz kivételével az összes vádlottakra nézve enyhítő körülményül vette figyelembe büntetlen előéletüket, ezenfelül Vona Jánosra nézve még fiatal korát és hogy ő legkisebb mérvben bántalmazta a sértettet, minélfogva a kir. törvényszék, a Btk. 92. §-át, Vona Ferencz, Sándor, s Elekre nézve pedig a Btk. 91 . §-át alkalmazandónak találta. (1891 ápril 6. 1831. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Tekintve, hogy a bizonyítási eljárás folyamán nem merültek fel olyan adatok, a melyek jogi bizonyítékokat képeznének az irányban, hogy a vádlottak özv. Vona Jánosnét előre megfontolt szándékkal fosztották meg életétől, sőt az elsőbiróság által az előre megfontolás ellen a bizonyítási eljárás adataival egyezően felhozott körülmények éppen az előre megfontolás hiányára utalnak; tekintve másrészt, hogy a bántalmazás mérve az ölési szándékot feltétlenül magában fog-