Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

320 a súlyosan sérelmezett és eszméletlen állapotban volt Mircioin* St. Stefánt azon szándékkal, hogy azt a Tatrang vizébe dobják és azon czélból, hogy abba befuladjon : ezzel bizonyítva van, hogy Tóth István cselekvőségének még ezen körvonalozása mellett is teljes közösségbe helyezte magát társával az ö jelenlétében és ellentmondása nélkül véghezvitt súlyos bántalmazás és rablás után s az ezen büntettél összefüggöleg az ő vele együtt foganatosított súlyos testi sértés és szándékos emberölés véghezvitelére. Vádlott Tóth István ezen közreműködése a Btk. 70. §-ának fentebb adott értelmezése szerint elegendő, hogy ellenében a Btk. 349. §. 2. pontjában összefoglalt egész bűntett tettességét megállapítsa. Vádlottnak utóbbi cselekvősége ugyanis világot vet egyúttal annak előző akaratára is ; az összetett bűntett tényálladékának legsúlyosabb alkateleménél kifejtett physikai tettessége felismerésre juttatja, hogy vádlott akarata a szemei előtt foganatosított egész büntettet átfoglalta, hogy az utolsó, a legsúlyosabb merényletben kifejtett pysikai cselekvősége éppúgy a társa általv valamint az általa egyaránt akart s részben együtt és közös cselekvőség, részben egyiknek hallgatólagos hozzájárulása által foganatosított egész bünlánczolat és ennek egész eredménye tettleges megvalósítására irányult. De nem fogadható el a kir. tábla ítéletének azon felfogása sem, hogy vádlott nem vett volna részt sem a bántalmazásban, sem a kifosztásban. A kir. tábla Ítélete indokaiban nem hozatik fel, de az egész vizsgálat alatt sem állíttatott elő oly körülmény, mely a legtávolabbról is arra látszanék mutatni, hogy akár Szabó András, akár Tóth István a bűntett elkövetését megelőzött időben ellenségeskedésben lettek volna a megtámadottal, sem vádlott, sem az előnyomozás alatt kihallgatott társa, sem Mircioin St. Stefán nem állítják azt, hogy a kérdéses találkozásuk óta s együttmenésük alatt egymással összevesztek volna, hogy tehát ezen idő alatt támadt volna köztük a sértett elleni ellenséges indulat. Ezen kétségbe nem vonható tényeket megengedve, s megengedve azt, a mit a kir. tábla ítélete és ennek indokai is kifejeznek, hogy mindennek ellenére Tóth István Szabó Andrással együtt egyenesen megölési szándékkal dobta az eszméletétől megfosztva volt Mircioin St. Stefánt a Tatrang vizébe: ezen mindenki