Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

I 2 I átruházási szerződésnek megsemmisítése iránti keresetével eluta­sittatott, mint nem felebbezettet nem érinti, — az elsöbiróság ítéletének alperesek által felebbezett többi részét pedig hely­benhagyja. Indokok: Előre bocsátásával annak, hogy a jelen perben felmerült időelőttiségi kérdés a m. kir. Curiának 1891. november 21-én 2862. sz. a. kelt határozatával megoldatott, a kir. itélő tábla az elsöbiróság ítéletének alperesek által felebbezett részét helybenhagyja azért, mert a keresethez A. alatt mellékelt köz­jegyzői okirat szerint 2. r. alperes a homonnai 6. sz. tjkvben felvett ingatlan fele részét nem ajándékozás, hanem közszerzeményi jog ozimén ruházta át I, r. alperesre; az A. alatti jogügylet tehát nem mint ajándékozás, hanem mint közszerzemény jogczimeti történt vagyonátruházás bírálandó meg. E szerint a jelen per elbírálásánál két kérdés az, mely döntő körülményt képez, i-ször, vajon az átruházást megelőző időben keletkezett követelés való­disága és fenállása bebizonj ittatott-e ? 2 szor, vajon elsörendu alperest terheli e férjének másodrendű alperesnek az I. alattiban jelzett adósságért az átruházott ingatlan értéke erejéig a fizetési kötelezettség ? Hogy a kereseti követelés alperesek közt fenálló házasság tartama alatt, illetve az átruházást megelőző időben keletkezett, és hogy valódi s most is fenáll, igazolva van a H. és /. alatt csatolt eredeti váltóval, C. alatti sommás végzéssel nem­különben a válaszirathoz csatolt K. és N. a. végzésekkel. A mi az első rendű alperesnek fizetési kötelezettségét illeti, első rendű alperes hatályosan nem védekezhetik avval, hogy a kérdéses ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog időközben az ö (1. r. alperes) javára kebeleztetett be, mert e telekkönyvi bekebelezéssel, tekintettel különösen arra, hogy a bekebelezés alapjául szolgáló A. a. okirat szerint közszerzeményi természete változást nem szenvedett, s minthogy a közszerzeménynek általánosan elfogadott jogfogalmá­ból, mely szerint a házasság alatti közszerzeménynek a házasság tar­tama alatt szerzett javak, illetőleg azoknak a terhek levonása után fenmaradt értéke ttkintendö, ebből következik, hogy az a házastárs, kinek nevére a szerzés történt, illetve a kire az ingatlan közszer­zeményi jog czimén telekkönyvileg bekebeleztetett, a házasság tartama alatt a közszerzö joga bekebelezésének megtörténte előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom