Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

101 felelősségénél fogva érdekelt és így vallomása figyelembe nem jöhetett, mindezeknél fogva arra nézve, hogy a tükör sértetlen állapotban adatott fel, az 1868. LIV. tcz. 255. §-a értelmében a föeskü felperesnek, mint a ki saját tettében forog, megítélendő s attól feltételezetten volt a keresetnek ezen 25 frt iránti része eldöntendő. (1891 február 3. 3317. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztattatik és az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. Indokok: A kereseti tükör a per adatai szerint felperes ügynökénél Zomborba szállítás végett rendeltetvén meg és a faktúrában eladó részéről a szállítás folytán beállható hiányok kifogásolása kiköttetvén, szerződő felek részéről teljesítés helyéül kikötöttnek Zombor volt tekintendő, hova e szerint felperes az árut a megrendelt minőségben a szállítás veszélyének viselése mellett tartozott szállítani. Az alperes tanúival bizonyított azon körülményt, hogy a szállított tükör törött állapotban érkezett alpereshez, határozottan felperes nem tagadja, valamint beismeri azt is, hogy alperes őtet erről C. szerint értesítette, felperes azon kötelezettségét tehát, hogy a kárt viselje, már ezen körülmény is megállapítja. De nem bír jogos alappal felperes azon érvelése sem, hogy alperes az árut elfogadta, és ezt mint minőségre nézve hibásat rendelkezésére nem bocsájtotta volna. Arra nézve ugyanis, hogy alperes a tükröt használatba vette volna, a perben nincs bizonyító adat, a rendelkezésre bocsájtásra nézve pedig felperes maga csatolja alperes C. alatti levelét, melyben alperes az áru hiányáról felperest értesítette, de azt az ellenvetést teszi, hogy e levél tartalma a rendelkezésre bocsájtás kellékével nem bír. A törvény a rendelkezésre bocsájtást sem alakszerűséghez nem köti, sem arra nézve, hogy annak miként kell kifejeztetnie, rendelkezést nem tartalmaz. Az a kérdés tehát, hogy a rendelkezésre bocsájtásnak miként kell történnie, csakis a dolog természete alapján határozható meg. Annak számba vételével pedig, hogy az áru elfogadásra alkalmatlan vagyis hibás és szerzödésellenes voltának jelzése a vevő azon akaratának jelzésére, hogy azt elfogadni nem akarja, már magában véve is elegendő kijelentést képez, a kereset tárgyává tett tükröt a C.