Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

8i József csak azt ismeri be, hogy a kiegyezésen jelen volt, ő hivta be lakására Rácz Teréziát. Himler Farkas is beismerésben van arra nézve, hogy az egyezség megkötésénél jelen volt, s érdekében állt azt előmozdítani, mert Weisz Matild neki unokahuga. A vizsgálat és bizonyítási eljárás során felmerült és megtör­tént tények daczára vádlottakat és pedig i. rendű vádlottat a két rendbeli kettős házasság bűntettének, 2-od és 3. r. vádlottakat a bűnpártolás vétségének vádja alól felmenteni kellett a következő okokból kiindulva : Kis (Klein) Józsefnek Weisz Matilddal kötött házasságát ér­vénytelennek, semmisnek kellett tekinteni, mert a vizsgálati ira­tok szerint kétségtelenül beigazolva van, hogy Kis (Klein) József 1860. évi márcz. iqén őseinek vallását elhagyván, Szabadkán a róm. kath. vallásra áttért, s habár Bécsben 1881. évben a zsidó vallásra ismét visszatért, ezen áttérése figyelembe annál kevésbé jöhet, inert Weisz Matilddal 1878 aug. 18-án kelt egybe, követ­kezőleg a zsidó vallásra áttérése előtti időben és mert különben is fenálló törvényeink szerint keresztényből zsidó nem lehet, Kis (Klein) József pedig törvényesen ma is róm. katholikus, közte mint róm. katholikus és Weisz Matild, mint zsidó vallású között érvényesen házasság nem köttethetett, nem azért is, mert ezen házasság megkötésénél, a kellő alakszerűségek, tekintessék Kis (Klein) József akár római kaitiolikusnak, akár zsidónak, nem let­tek megtartva. Ha Kis (Klein) József római katholikusnak tekintetik, ez eset­ben a tridenti zsinat szerint a házasságnak érvényességi kelléke és a formának mellözhetlen feltétele, hogy az egyház szine előtt, tanuk jelenlétében, saját plébánosa által köttessék a házasság, hiányzott, de ha zsidónak tekintetik vádlott, ekkor sem lettek megtartva a házasságkötésnél megkívántató kellő alakszerűségek, mert az 1863. évi nov. 2-án 15940. sz. a. kibocsátott udvari ren­delvény 14. §-a szerint a törvényes rendszabályok megtartása nél­kül kötött zsidóházasság érvénytelen. A házasság megkötésének lényeges formáját a kihirdetés képezvén, hogy pedig a kihirdetés mindkét félnek egyházgyülekezete előtt megtörtént légyen, az ügyiratok szerint igazolást nem nyert. De nem követte el vádlott a Rácz Terézzel kötött házassága Döntvénytár, uj folyam. XXXI. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom