Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

VII Lap nyitható. — Sem az anya által elkövetett háasságtörés, sem az anyának azon állítása, hogy a gyermek törvénytelen, a gyermeket a törvényes születés jogától meg nem foszthatja ___ — — — 123 41. Ha a nő a válságos időszak alatt erkölcstelen életmódot folytatott, gyermektartás iránt indított keresetével feltétlenül elutasítandó — 131 43. A hűtlen elhagyás ténye csak akkor állapitható meg, ha valamelyik házastárs ismeretlen helyre távozik el és közhirdetmény általi idézés ellenére vissza nem tér, sem pedig elmaradását nem igazolja 137 44. A korengedélynél fogva nyert teljeskoruság az e részben jogérvényes határozatra hivatott ha;óság határozatának keltével azonnal hatályba lép, annak kézbesítése előtt is --- — — --- --- —- 139 49. Ha a nő a gyermek fogamzása idejében erkölcstelen életmódot folytatott, gyermeke részére tartásdijat nem követelhet, mert bíróilag meg nem állapitható, hogy a gyermeket ki nemzette — — 156 50. Azon törvényes vélelemmel szemben, hogy apának az vélelmezendő, a ki a gyermek születésétől visszafelé számított 6. és 10-dik hónap közötti időtartam alatt az anyával közősült: azon ténykörülmény vizsgálása és bizonyitása, hogy a beismert nemi közösülés minő módon eszközöltetett, nem foghat helyet 157 74. A törvénytelen gyermek tartása az atyát csak a gyermek keresetképességéig, mely a birói gyakorlat által 12. életévéig van megállapítva, terheli. — A szóbeli ajándékozási szerződésből kereseti jog nem származik ... ... .— 257 ti) ÖRÖKLÉSI JOG. 40. Ha az örökhagyó valamely összeget oly kikötéssel ad át még életében örökösének, hogy hagyatékban további igényt örökségre nem tarthat, ugy ezen összeget sem ő, sem örökösei vissza nem követelhetik és ezen ügylet érvénye alakszerűséghez kötve nincsen --- 128 90. Az írásbeli és szóbeli végrendelet közötti különbség nem abban .Ml, hogy a végrendelkező a tett végrendelkezést írásbelinek vagy szóbelinek nyilvánitja-e, hanem abban, kogy végrendelkező írásban vagy szóval jelenti-e ki végakaratát; vagyis a végrendelet alaki érvényének bírálatánál nem az a döntő, hogy végrendelkező a végrendelet alakjára, hanem hogy arra nyilatkozzék, vájjon szóval, vagy írásban tett nyilatkozatának végrendeleti hatályt kiván-e tulajdonítani. Az 1876. XVI. tcz. 15. §-ának azon rendelkezése, hogy végrendelkezőnek ki kell nyilatkoztatni, hogy szóbelileg akar végrendelkezni, e szerint nem azzal az értelemmel bír, hogy a végrendelet alakjára előzetesen nyilatkozzék, hanem azzal, hogy nyilatkozata ne hagyjon kétséget az iránt, hogy szóval tett nyilatkozatát kivánta végintézkedésnek tekinteni. Nem szükséges a végrendelet szó használata, hanem elegendő, ha kétségtelenül kitűnik, hogy végrendelkező vagyonáról halál esésére kkán intézkedni 305