Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

5° 2-szor. Végrehajtató Polacsek Jakab sem nem igazolta, sem igazolni meg sem kísérletté, hogy azon termények, melyek 1888 június hó 28-án a már akkor Reisz József bérletét tevő területen zárgondnoki kezelés alá adattak: ugyanazonosak volnának akár mennyiség, akár minőség tekintetében azokkal, melyek 1887. évi október 23-án ugyanazon területen foglaltattak le. Ezeknél fogva az igénykeresetnek helyt adni és a zárgond­noki kezelés alá átadatott terményeket a zárlat alól felmenteni és Reisz József tulajdonául kimondani kellett. A perköltségek kölcsönös megszüntetése az ügy természetében rejlik. (1888 nov. 3. 5704. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla : Az elsöbiróság Ítéletét megvál­toztatja, felperest keresetével elutasitja s kötelezi a perköltségek viselésére. Indokok : Az, hogy felperes ama földet, melyen a kérdéses termény lefoglaltatott, a föld tulajdonosától az 7. alatt becsatolt s 1888 febr. 8-án kelt szerződés tartalma szerint haszonbérbevette, és hogy a z'l. a. bemellékelt s 1888 jan. 31-én kelt jogerejü íté­letben kimondatott, hogy a végrehajtást szenvedő Weiszbach Dávid, mint addigi haszonbérlő a bérlettől elmozdittatik, nem szolgálhat elegendő alapul arra, hogy a lefoglalt termés zár alól feloldassák. Mert a keresethez A. a. csatolt s 1888. évi június 28-án kelt jegyzőkönyv a kérdéses termésnek zárgondnoki kezelés alá adásáról szól. Maga a foglalás pedig még 1887. évi okt. 23-án történt, a mint az ugy eme jegyzőkönyvből, mint a kir. itélő táblának 371/89. sz. rendelvénye folytán az 1595/89. sz. kérvénynyel becsatolt haszonbérszerződés megkötését sokkal megelőzőleg lett alperes javára lefoglalva. A mennyiben tehát a föld tulajdonosa a földet a kérdéses terméssel együtt adta át felperesnek, mint uj haszonbérlőnek, a termés a tulajdonos netaláni törvényes zálog­jogának érintetlen maradása mellett csak ez alperes által arra szerzett zálogjoggal együtt mehetett át felperesre, minthogy alpe­resnek eme dologbani jogán a közbenjárása nélkül kötött haszon­béri szerződés mit sem változtathatott. Ezeknél fogva a felperes keresetével elutasítandó volt. (1890. évi november 24-én 17980. szám alatt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom