Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

I 2 a külföldi bizt. szövetkezetekre vonatkozólag sem az az előny le nem vonható, hogy azok a VII. czim követelményeinek teljesítése nélkül is, Magyarországban működhetnek, sem az nem következtethető, hogy a 461. §. az által, hogy a külföldi biztosító szövetkezeteket is fel nem említi, azokat implicite az országban való működéstől kizárni akarta volna. Ez utóbbi feltevés mindenek előtt a hermeneutika azon alapszabályába ütköznék, mely szerint a homályos törvény akként értelmezendő, hogy egészben összhangzatos legyen ; mert jelen esetben a kereskedelmi törvénynek ilyképen való magyarázata merőben lehetetlenné válnék, ha a külföldi biztosító szövetkezetekre vonatkozólag a 461. §. a 223. §. utolsó pontjával és 230. §-ával elvi ellentétbe helyeztetnék, minthogy ennek következtében a 461. §. különleges rendelkezése —- ha valóban léteznék — az idézett előző szakaszokat nem módosítaná vagy kiegészítené, hanem azokat egyenesen eltörölné, s ekként azt a jogot, melyet e szakaszok a külföldi biztosító szövetkezeteknek kifejezetten nyújtanak, ezektől egyszerűen elvonná. Nem tekinthető továbbá helyesnek az emiitett feltevés azért sem, mert figyelmen kivül hagyja, hogy a kereskedelmi törvény 461. és 462. §-aiban idézett 210., 211., 218. és 220. §-ok, a 230. és 246. §-ok szabályainál fogva a külföldi szövetkezetekre is megfelelő alkalmazást nyernek, következőleg a kereskedelmi törvény mindenkor, midőn a 210., 211., 218. és 220. §-okat idézi, nemcsak a részvénytársaságokat, hanem a szövetkezeteket is szem előtt tartja. Megdöntik végre a kérdéses feltevést a keresk. törvény hatályba lépte után keletkezett azon későbbi törvényeink is, melyek által a német birodalommal, az olasz királysággal és a svájczi köztársasággal kötött kereskedelmi szerződéseink beczikkelyeztettek (1878: XXXVI.. 1888: XV. és 1888: XXXVII. tcz.), mert mindezekben nyíltan ki van mondva, hogy az egyik szerződő fél területén jogszerűen fenálló mindennemű biztosító társaságok a másik fél területén, az ott érvényben levő törvényes határozatok megtartása mellett üzletet folytathatnak és jogaikat érvényesíthetik, a mi ilyen átalánosságban nem történhetett volna, ha a külföldi biztosítási szövetkezeteknek Magyarországba bebocsátása elvileg ki lenne zárva.