Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

3 vádlott nagyobb fokú fondorlatot tanúsított és a csalást folyto­nosságban követte el, végre hogy jogtalan vagyoni haszonszerzés végett a jótékonyság erényével élt vissza. A mellékbüntetésül kiszabott pénzbüntetésnek behajthatlanság esetén börtönbüntetésre való átváltoztatását a Btk. 53. §-a indokolja. A hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése a Btk. 57. és 388. §§-ai­nak egybevetett értelme szerint állapíttatott meg. (1890 június 11. 1711. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsöbiróság Ítéletét részben megváltoztatja, a vádlottat a csalás büntette s az e miatt reá kiszabott fő- és mellékbüntetések helyett, a Btk. 391. §-ába ütköző és a 3Q2. §. szerint bütetendő közokirathamisitás bűntettében mondja ki bűnösnek, ezért a mai naptól számítandó 3 évi fegy­házra és a 399. §. értelmében 4 évi hivatalvesztésre s politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére itéli, a fegyházbüntetésből az 1890 február i-től tartó vizsgálati fogságával a Btk. 94. §-a alap­ján 3 hónapot vesz kitöltöttnek és ezzel a változtatással egyebek­ben az elsöbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Fuchs Salamon vádlottnak az a cselekménye, hogy Veszprém vármegye alispánjának hamisított névaláírásával és a megye hamisított pecsétjével ellátva egy okiratot készitett, a mely őt az ország területén könyöradományok gyűjtésére feljogosítja, tényleg fel is használta, nem az első bírósági Ítéletben meghatá­rozott csalás bűntettének, hanem Btk. 391. §-ába ütköző, s a 392. és 399. §§-ok szerint büntetendő közokirathamisitás bűntetté­nek tényálladékát állapítja meg, mert a vádlott nem valamely hatóság megbízottjaként adta ki magát, és az ellene büntetőjogi beszámítás tárgyát képező cselekmény nem is a könyöradományok­nak szabad módon történt gyűjtésével, hanem már ezt megelő­zően akkor létesült, midőn abból a czélból, hogy magának jog­talan vagyoni hasznot szerezzen, a megyei alispán nevében ennek törvényszerű hatósági köréhez tartozó hatósági tényről hamis köz­okiratot készitett. Ennélfogva a vádlott a csalás büntette helyett a Btk. 391. §-ába ütköző és a 392. és 399. §§-ok szerint bünte­tendő közokirathamisitás bűntettében volt bűnösnek kimondandó s ezért a rendelkező részben kiszabott fő- és mellékbüntetéssel büntetendő. A büntetés mértékének meghatározásával a kir. itélö 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom