Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

235 30 frtért ö vette és a vétel alkalmával fiának, az alperesnek, használat végett adta át, a per során kihallgatott Goda Imre és S. Sándor Mihály tanuk, kik egybehangzó és esküvel erősített vallomásaikkal bizonyították, mikép a két drb jármos ökröt a keresetben jelzett időben 208 frtért alperes vette és ennek árát ö fizette ki, úgyszintén Dolnik Ferencz, Jenéi Péterné és Kálmán János, kik azt igazolták, mikép a jármot, a tézslát és ökörszekeret szintén alperes vette, megczáfolták ; az özv. Pataki Györgyné és Pataki István tanuk vallomásával igazolt ama körülmény pedig, hogy felperes alperesnek az ökrökre 208 frtot, a felszerelésre pedig szintén pénzt adott, azt, hogy alperes felperesnek az ökrök eladása által 208 frt kárt okozott volna, nem igazolja, felperesnek ily összegű kártérítés iránti keresetéhez jogalapot nem szolgáltat, valamint ahhoz sem, hogy alperestől a tézslát, jármot és szekeret visszakövetelje, ezek alapján felperest 208 frt kárösszeg és a jelzett ingóságok természetbeni kiadása iránt támasztott keresetével elutasítani kellett. (1890 április 2. 4600. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatja s ha felperes a részére ezennel oda ítélt pótesküt az 1808: LIV. tcz. 239. §. értelmébeni jelentkezésre kitűzendő határidőben leteszi arra, hogy a debreczeni 1884. évi Lörinczvásárkor vett két jármos ökröt és hozzá való jármot, tézslát és szekeret használatul adta át alperesnek, ez esetre kötelezi alperest felperes részére 208 frtnak, továbbá egy ökörszekér, tézsla és járomnak természetben vagy ezek fejében 30 frtnak megfizetésére, ellenben a póteskü le nem tétele esetére felperest keresetével elutasítja. Indokok: A kihallgatott érdektelen tanuk vallomása által bizonyittatott, miként a keresetben felemiitett ingóság felperes pénzén vásároltatott, s miként az az ingóság felperestől jutott alperes birtokába. Minthogy pedig a kereseti jogalap, mely szerint ugyanis haszonkölcsön szerződés jött a peres felek közt létre és ennek alapján jutott a kérdéses ingóság alperes birtokába, támogatásra talál Pataki István vallomásán kívül Kardos János ama vallomásában is, mely szerint az ökrök őrzési dija felperes által viseltetett, s az eme vallomások által nyújtott bizonyíték megerőtlenitve nem levén, póteskü által kiegészíthető részbizonvitékul