Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)
IOO jelen ügyben a kir. járásbíróság hatásköre megállapíttatik s ehhez képest a kir. ítélő tábla az ügy érdemleges megbirálására utasittatik. Indokok: Az 1877. évi XXII. tcz. 11. §. 9-ik pontja szerint a kisebb polgári eljárásra oly sommás visszahelyezési keresetek tartoznak, melyek tárgyát az egy kataszteri holdat meg nem haladó földbirtoknak birtoklása képezi. Minthogy azonban jelen kereset egy belsőséget képező kertnek birtokba való visszahelyezése iránt indíttatott s a tanuk vallomása szerint a kérdéses terület csakugyan ily kertet képez, a belsőség pedig ugy rendeltetésénél, valamint értékénél fogva a közönséges müvelés alatt álló földbirtokkal nem azonosítható, a követett törvényes gyakorlat alapján belsőség birtoklása iránt támasztott jelen keresetre nézve a sommás bíróság hatáskörét megállapítani s a kir. ítélő táblát az ügy érdemleges elbírálására utasítani kellett. 41. Elegendő-e, ha a vevő a rendelkezésre bocsátó levél feladását bizonyítja, vagy annak az eladó kezéhez való jutását is kell-e bizonyítania ? Rendelkezésre bocsátás hiányában az áru a kikötött kellékekkel bírónak tartandó lévén, a keresk. törv. 348. §-a sem az ügylettől való elállás, sem a vételár aránylagos leszállítása tekintetében ily esetben helyt nem foghat, hanem vevő a kikötött vételárt tartozik fizetni. Rendelkezésre bocsátás és kifogásolás hiányában is vevő csak a tényleg küldött, nem pedig az ennél nagyobb mennyiségben számlázott árut és csak a kialkudott vételárt, nem pedig az ezt meghaladó számlabeli árt köteles megfizetni. (1891 január 23. 873. sz. a.) A budapesti VII. ker. kir. járásbíróság Weisz Zsigmond felperesnek Panutz Dávid alperes elleni 311 frt 80 kr. s jár. iránti perében következőleg itélt: Ha alperes pótesküt tesz arra, hogy a kereseti áruk megrendelése alkalmával kikötötte, hogy azokat csak azon esetre veszi