Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)
8o telemben kötelezendők voltak azért is, mert a keresetben kért. egyetemleges kötelcztetés ellen kifogást nem tettek. A m. kir. Curia : A másodbiróság Ítélete megváltoztatik és az elsöbiróság Ítélete hagyatik helyben. Indokok: A felperes keresetéhez A. a. csatolt okiratot másnak, mint elévült váltónak tekinteni nem lehet, mert részben a váltó lényeges kellékei ezen kiirva vannak, részben a hiányzóknak helyei üresen hagyatván, felperes hitelező az utólagos kitöltésre jogosítva volt. Minthogy tehát ezen okirat kétségtelenül igazolja azt, hogy Il-od s III ad r. alperesek, mint váltókibocsátó és forgató vállaltak kötelezettséget, annak bizonyitása, hogy köztörvényi tekintet alá eső kezességet vállaltak I. r. alperes fizetésképtelensége esetére, meg nem engedhető és különösen nincs helye e tekintetben a főesküvel való bizonyításnak. Mihez képest, tekintve, hogy az 1876: XXVII. tcz. 90. §. szerint a váltóforgató ellen a váltójogi kötelezettség elévülése után köztörvényi uton való keresetnek helye nincsen, s tekintve, hogy felperes saját előadása szerint Il-od és Ill-ad r. alperesek e váltóra értéket nem kaptak s ennélfogva a váltó kibocsátója sem marasztalható : felperest keresetével el kellett utasítani. 34Ha a csődbe jutott részvénytársaság igazgatói a mérleget be nem mutatták és annak elkészítésére fel sem hivattak, hanem a mérleget a tömeggondnok készíttette el, az igazgatók uj mérleg beadására többé nem kötelezhetők, valamint nem kötelezhetők arra sem, hogy a tömeggondnok által szakértők közbejötte mellett elkészített mérleg valódiságára esküt tegyenek, mert az igazgatóság tagjai e tekintetben saját tényükben nem forognak. (1891 június 18. 423. sz. a.) A szegedi kir. törvényszék a szegedi általános takarékpénztár ceődügyében Kordás Antal hitelező kérvénye folytán következőleg végzett: Tekintve, hogy az 1881. évi XVII. tcz.-nek a kereskedelmi