Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)
7 6 rest kötelezi, hogy felperes részére a kereseti no frt s járulékait megfizesse. Indokok: Kihallgatott három tanú vallomásával igazoltatott, hogy az A'l. alatti kötelezvény kiállításakor szóbelileg felperes néh. neje és alperes közt oly szerződés jött létre, hogy az A. alattin foglalt 110 frtot alperes az esetben, ha már akkor felperes neje nem élne, felperesnek fizesse ki házjavitás czéljára, világos tehát, hogy az élők közti szóbeli szerződés s megállapodás volt, melyhez a végrendeleti alaki kellékek nem voltak szükségesek és mely alperest annál inkább kötelezi, mert ezen szóbeli szerződés nagyobb megerősítésére még felperesnek, mint hitelezőnek neve is a kötvénybe íratott és így felperesnek alperes irányában mint hitelezőnek követelési joga s keresete ez által is megállapittatott s így alperes a kereseti követelés lefizetésére kötelezendő volt. A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével kereshetőség hiányából elutasítja, a perköltséget pedig a felek közt kölcsönösen megszünteti. Indokok: Részint felperes beismerésével, részint a tanuk vallomásával igazoltatott, hogy a kereseti követelés annak a vételárnak hátralékát képezi, melylyel alperes felperes nejének tartozott, ekkép tehát eme követelés a hitelező elhalálozása folytán annak hagyatékát képezi és mint olyannak felvételéhez csak az elhalt hitelező igazolt örökösei birnak jogosultsággal. Az a körülmény, hogy a hitelező tanuk vallomása szerint alperest utasította volna, miszerint az esetre, ha ő előbb elhalna, mint a követelés esedékessé válik, az egész összeget felperesnek fizesse ki, halál esetre való intézkedést képezvén, ez alapon felperes a követeléshez való igényét az örökösökkel szemben csak a hagyatéki uton állapithatná meg, de ennek mellőzésével az örökösök hozzájárulása nélkül az adóstól a kereseti összeget nem követelheti és ez uton az örökösök perben állása nélkül felperes joga meg nem állapitható, miért is felperest kereseti jog hiányából elutasítani, a perköltséget azonban a tanuk vallomására tekintettel kölcsönösen megszüntetni kellett. (1890 decz. 11. 27104. sz. a.) A m. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik s köteleztetik alperes a kereseti 110 forint tőkét bírói kézbe letenni, s köteleztetik felperesnek perköltségét is megtéríteni.