Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

58 "körülmény lenni és másnak ravasz rászedésével kimesterkélt jog­talan nyerészkedés tényezőjének jellegét veszi fel. Özv. Botka Imréné ezen műveletében minden kétségen kivül megvalósul a tévedésbeejtés és a tévedésbentartás, a mint a ne­vezett nőnek ezen cselekvősége teljesen kimeríti a csalásnak a Btk. 379. §-ában meghatározott valamennyi ismérvét. Ha tehát ennek ellenére a kir. Curia a határozat érdemét illetőleg helybenhagyva az alsóbbfoku bíróságok végzéseit és a bűnvádi eljárást egyezöleg az alsóbbfoku bíróságok végzésének rendelkező részével, megszüntetendőnek mondotta ki, ennek indo­kát nem az idézett végzések alapjául elfogadott elemekben, hanem ezektől lényegesen eltérve, más körülményekben és jogi érvekben találta. Helyesen emeli ki a kir. törvényszék végzése indokainak kez­detén a kérdéses csere-szerződés létrejöttét megelőzött alkudozá­sok lényeges részét s nevezetesen, hogy a szerződés alapját és rugóját a közbenjáró alkuszok és maga Schmul Heléna azon ál­lítása képezte, mely szerint a wáhringi két ház nyers jövedelme 7500 frtra tétetett. Az eljárás további adataiból nevezetesen Kohn Lipótnak vallomásából az is kitűnik, hogy Schmul Helénának a csere-szerződés létrehozatala körül közbenjárt Jakobovics nevű alkusza, a jövedelemnek kiszámítása alkalmával a tiszta jövedel­mét 2800 frtra tette, míg Tréllinger Ignácz vallomásából az derül ki, hogy a jövedelemnek ekkénti számításai birták Botka Imrénét és fiát arra, hogy a kérdéses szerződést megkössék, mely szerző­désről Botkáné annak aláírását követő napon azon meggyőződé­sét fejezte ki, hogy azzal igen előnyös üzletet csinált és hogy neki, illetőleg fiának a cserébe kapott wáhringi házak bérjövedel­méből évenként 2500 frt tiszta jövedelme marad. Kitűnik ezen tanú vallomásából, hogy Botkáné egyenesen az ő általa kifejezett kételyek következtében látta magát indíttatva, a vele szerződött félnek és alkusznak a megkötés előtti és alatti állításai és számításai valóságának megvizsgálására s hogy ezután ugy Botkáné, valamint az ilynemű üzletekben járatos tanú a nyil­vánkönyvek és adókönyvek alapján, valamint a lakók meghallga­tása mellett tüzetesen megvizsgálva az ügy állását, illetőleg a házak jövedelmezőségét, azon meggyőződésre jutottak, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom