Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

XX alatt, a Btk. 461. §-a határozza meg. Az utóbb megjelölt szakasz rendelkezése szerint pedig az állami rendőrség tagjai, mint a kik az állam közigazgatási hatóiági teendőinek teljesítésére hivataluk, illetve szolgálatuknál fogva kötelezvék, közhivatalnokoknak tekintendők. — .„ — ... ... .... ... —_ ... ... .— — 43. A hivatali delictum tettese csakis az lehet, a ki a törvény által vagy a törvény alapján az illetékes hatóságtól kiadott szabályrendelet által megállapított feltételeknek megfelelően alkalmaztatott valamely közhivatalra s ezenfelül még azon hivatal tettleges elfoglalása előtt eleget tett a törvényben vagy szabályrendeletben, a hivatali cselekmény törvényszerű foganatosítására esetleg követelt előzetes feltételeknek; ugy másrészről a közhivatal, illetőleg a közhivatali feladatoknak hivatalos hatálylyal való végzése nem képezvén és nem képezhetvén magánjogi jogviszonyt, s e szerint a közhivatali feladatoknak hivatalos hatálylyal való teljesithetése már az e czélra feltétlenül szükséges alkalmazás feltételei és módozatai által is ki lévén zárva a magánjogi szerződés tárgyai közül : azon egyén, a ki a törvény, vagy szabályrendelet ellenére, bármely hivatali személy által oly functiók végezésére alkahnaztatik, a melyeknek végezésére csakis az illető közhivatalnokok vannak hivatva, illetőleg felhatalmazva, a mint a szabályellenes alkalmazás által nem válik közhivatalnokká, ugy azon, habár jogositlan működési körébe vont közhivatali functiónak tényleg teljesítése által nem válik az őt e czélra jogtalanul megbízónak esetleg fizetőnek magánszolgálatában levő személylyé. — Az ekként létrejött helyzet a közjog által feltétlenül kizárt, tehát jogilag el nem ismerhető alakulatot képezvén: alkalmat ad ugyan az ezt létrehozó hivatalnok ellen a kötelesség megsértése miatti eljárásra, de a mint létében törvényes elismerésre nem számithat, ugy folyományaiban sem állapit meg oly helyzetet, a melyben mint a törvény alapján fennálló viszonyhoz a törvényben meghatározott következmények fűzhetők legyenek — ... ... ... —. _.. ... ... ... ... ... Kihágási büntető törvénykönyv. 4. Kbtk. 41. 5. — Kihágás elévülése a miatt, mivel a bírói eljárás megindítása után több mint 6 hónapig bírói intézkedés nem tétetett 56. A Kbtk. 41. §-ában foglalt fenyegetés fennforoghat akkor is, ha vádlott, miután egy egyénen súlyos testi sértést követett el, a segitségre jönni akaróknak azt kiáltja oda, hogy ne jöjjenek közel, mert ők is ugy járhatnak mint sértett. ... ... ... ...