Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

202 peresnek az az állítása, hogy az alperes által beismert látogatáson felül is tett látogatást, végre, mert alperesnek abból az előadásából, hogy ö felperessel 40 frt átalánydíjban állapodott volna meg, azt kell következtetni, hogy alperesnek nem állott érdekében a látogatások számát figyelemmel kisérni s igy nemcsak a most emiitett megállapodás tagadására, hanem az 1868: LIV. tczikk 235. §. értelmében az orvosi látogatások száma tekintetében is az elsöbiróság helyesen ítélte meg a föesküt felperesnek. 62. Nem állhat meg az, hogy bármely ügyben alkalmazott szakértőknek azon véleménye fogadandó el irányadóul, mely a többség véleményét képezi, minthogy a biróság a bizonyítékok szabad mérlegelésében a szakértők véleménye által korlátozva nem lévén, irányadó és döntő nem a szakértők kisebbségének vagy többségének véleménye, hanem csak az lehet, miben a biróság megállapodik, mit a biróság talál bebizonyitottnak. (1891 május 5-én 10345. sz> a0 A m. kir. Curia (hamis eskü bűntettével vádolt Istvánfi Ferencz ellen a szatmárnémetii kir. tszék előtt folyamatba tett ügyben)... 63. Ha a háztulajdonos a lakbért engedményezi, ezen engedmény a lakbér iránti tulajdonjogot meg nem állapítja, hanem csak arra ad jogot, hogy az engedményes azt az engedményező helyett mindaddig felvehesse, a mig az engedményező azt maga is felvehetné. Mihelyt tehát a lakbér bíróilag letiltatott, megszűnt az engedményes joga a lakbérösszeg felvehetésére. (1891 május 6-án 761. sz. a.) A csíkszeredai kir. járásbíróság: Viroli Albertné felperesnek Száva János alperes ellen 150 frt évi lakbér iránti igényperében felperest keresetével elutasítja s az alperes javára Fejér Jánostól az 1889 márcz. 17-én biztositásképen és 1889 nov. 15-én kielé-