Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

i8g vétkes gondatlanságból származó cselekvése, vagy mulasztása által jogtalanul vagy illetéktelenül okozott és a mely szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt, felelős legyen s hogy az ebből támasztható kártérítési keresetek megbirálása a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bírósághoz tartozzék. A felhívott törvény értelmében tehát a kártérítési kereset nemcsak a kár összegének megállapítása tekintetében, hanem miután a törvény az eljárás jogtalanságának vagy az eljáró egyének szándékosságának vagy vétkes gondatlanságának kérdését előzetes közigazgatási vagy fegyelmi útra nem utasította, a kártétel vagyis az elöljáróság cselekvőségének törvényszerűsége és jogossága tekintetében épugy, mint a szándékosság és vétkes gondatlanság kérdésében is a rendes bíróság hatáskörébe lett utalva, minek következtében a biróság előtt emelt ilynemű keresetek jogi megállapítása tekintetében a birói megbirálás tárgyát első sorban a következő három kérdésnek kell képezni és pedig először, hogy a felmerült kár nem volt-e szabályszerű jogorvoslat utján elhárítható ? másodszor, hogy a cselekvés jogtalan vagy illetéktelen volt-e ? és harmadszor, hogy az elöljáróság szándékosan vagy vétkes gondatlansággal járt-e el ? A kereset jogi alapját megállapító ezen kérdések birói eldöntésének pedig jelenleg nem forognak fen jogi akadályai. Az első kérdésre nézve ugyanis a közigazgatási uton használt jogorvoslatoknak netán függőben léte csakis annyiban jöhetne tekintetbe, a mennyiben azok a keresetbe vett kár elhárítását vonhatnák maguk után, vagyis a mennyiben birtokon belől használtattak ; miután azonban felperes keresetét alperesnek oly intézkedéséből származtatja, a mely azonnal végrehajtatván, a kárt birtokon kívül, vagyis azelőtt okozta, mielőtt az emiitett intézkedés szolgabírói uton hatályon kivül helyeztetett, ez okból az első kérdés már jelenleg is alkalmas a birói eldöntésre és e tekintetben az alperesi intézkedés ellen használt jogorvoslatnak netán függőben léte a kérdés megbirálásának akadályul többé nem szolgálhat; de nem forog fen akadály a második és harmadik kérdés birói eldöntésére nézve sem, mert a törvénynek nem lehetett czélja vegyes eljárást megállapítani és a jogosság és illetékesség kérdé-