Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

'74 indokokból a felperesi támadási jogot alaposnak elismeri s annak alapján a közadós megtámadott jogcselekményét és az általa kötött ügyletet hatálytalannak nyilvánítja a csődhitelezőkkel szemben: 1. A B. alatti szerződés 1889 ápri! 25-én jött létre, a csőd pedig 1889 május 25-én nyittatván, a csődt. 28. §-ának előfeltétele megvan. 2. Közadós a B. alattiban kötelezte magát, hogy leányával 8000 frt hozományt ad, a szerződés szerint feleségével együtt 2200 frtot készpénzben ki is fizetett. Kérdés tárgyát képezi, hogy ezen ügylet s illetve szerződés viszteher nélküli-e s tárgyát nem a szokásos alkalmi ajándék képezi-e ? Ezen kérdésre a feleletet megadja a szerződés azon kifejezése, hogy közadós (feleségével együtt) kötelezte magát «hozomány* adásra, ellenben a megajándékozott alperesek viszont kötelezettséget nem vállaltak. Ugyanis a magánjogi gyakorlat szerint «hozomány» az, a mit A nő férje házához visz, nem képez pedig hozományt (s igy szokásos ajándéknak tekintendő) az, a mit akár a szülök, akár más valaki a nőnek ingó dolgokban a háztartás berendezése vagy bebútorozása czéljából ad ; alkalmazva a gyakorlatot a csődtörvény 28. §-ának 1. pontjára, nyilvánvaló, hogy 8000 frt alkalmi ajándéknak nem tekinthető, figyelemmel a házasulók s szüleik társadalmi és vagyoni viszonyaira, nyilvánvaló, hogy 8000 frt hozomány adása, illetve azon ügylet, melyben közadós magát kötelezte, feltétlenül viszteher nélküli. Alperesek ugyan azzal védekeznek, hogy a B. alatti szerződés viszteher melletti, mert a hozományért köteles a férj feleségét eltartani s hogy a 8000 frt, illetve hozomány adására a szülők kötelezhetők. Ezen alperesi védekezés azonban figyelembe nem vehető, mert nem a hozományért köteles a férj feleségét tartani, hanem azért, mert nőül vette, oly törvény pedig nincs, mely a szülőket hozományadásra kötelezné. Alperesek nem is állítják, hogy 1. r. alperesnek külön vagyona lenne, az 1887: XX. tcz. szerint pedig az atya csak arra köteles, hogy vagyontalan kiskorú gyermekét eltartsa, neveltesse. Igaz, hogy a bíróság nem zárkózhatik el azon alperesi állítás valósá-