Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

i66 95., 96., 253. és 252. hrszámok alatt foglalt ingatlanokbóli illetőségére és haszonélvezeti jogára 6co írt töke, ennek 1888 nov. 4-től járó 6°/0 kamatai erejéig 6274/tk. 88. sz. a. előjegyzett és a 6774/tk. 88. sz. a. bekebelezett végrehajtási zálogjog a csődhitelezökkel szemben érvénytelennek nyilvánittatik és az alperes czég tartozik eltűrni, hogy felperes tömeggondnok az érintett végrehajtási zálogjog nyilvánkönyvi törlését eszközölhesse. Indokok: Elörebocsátván azt, hogy felperes tömeggondnoknak az alperes által nem is kifogásolt felperességi joga igazolva van, alperes czég beismeri, hogy a közadós B. M. ellen a csődnyitási kérvény az 1888. évi november hó 14-ik napján adatott be, beismeri továbbá az A., B., C. és D. a. hiteles telekkönyvi kivonatokkal is igazolt azon körülményt is, hogy a keresetben érintett 600 frt váltótőke és járulékai iránti követelése erejéig a zálogjog közadós ingatlanaira az 1888. évi nov. 4-ik napján lett előjegyezve. Az E. a. szerint az 1888 november 4-ik napján közzétett árverési hirdetménynyel pedig igazolva van azon körülmény, hogy a zálogjog előjegyzésének kieszközlésekor közadós már fizetésképtelen volt s ezzel szemben alperes czég olyan tényeket nem igazol, melyekből jogszerűen következtethető lenne, hogy neki a közadós fizetési képtelenségéről tudomása nem volt. Ezek alapján tehát a csődnyitási kérvény beadását és a fizetések megszüntetését megelőző 15 napon belül alperes czég által követelése biztosítására kieszközölt előjegyzés és utóbb ezen előjegyzés rangsorozatában nyert végrehajtási zálogjog az 1881. évi XVII. tcz. 27. §. 3. pontja alapján a csődhitelezökkel szemben hatálytalannak nyilvánítandó és az alperes czég annak kitörlése eltűrésére kötelezendő volt, nem vétethetvén figyelembe azon védekezés, hogy az általa lejárt váltója alapján eszközölt előjegyzés körül a közadósnak semmiféle jogcselekménye sem volt, mert azt ő annak hozzájárulása nélkül eszközölte ki és hogy a közadós fizetésképtelenségéről tudomással nem bírt, nem pedig azért, mert a közadósnak a hivatkozott törvényszakasz értelmében megtámadható jogcselekménye abban nyilvánul, hogy fizetései beszüntetésével a csődöt maga ellen nem kérelmezve, módot és alkalmat adott az alperes czégnek egyéb hitelezői megelőzésével, a biztosítás kieszközlésére.